Delfineken kutatják az állati intelligenciát

Amerikai kutatók a palackorrú delfin génjeit vizsgálták és hasonlították össze nyolc másik állatfaj és az ember génjeivel. Így keresik a választ arra, hogy mely génváltozatok járulnak hozzá a tengeri emlős kivételes intelligenciájához. A delfinek képesek eszközt használni, felismerik egymást, és kommunikálnak társaikkal, sőt trénereikkel is. A részletes tanulmányt a Proceedings of the Royal Society B című szakfolyóirat legfrissebb számában tették közzé.

Michael McGowen, a michigani Wayne Állami Egyetem kutatója és csoportja a palackorrú delfin mintegy tízezer génjét hasonlította össze nyolc másik állatfaj, köztük a szarvasmarha, a ló, a kutya, az egér, az elefánt, a csirke, az oposszum és a kacsacsőrű emlős, valamint az ember genomjával. A genetikai szekvenálás azt mutatta, hogy a vizsgált állatok közül a szarvasmarha a delfin legközelebbi rokona.

A génmutációkat elemezve az is kiderült, hogy mely gének fejlődtek egykor olyan irányban, hogy a most tapasztalt tulajdonságokat indokolhatják. Több mint kétszáz gént találtak a vizsgálatban, amelyek a delfin esetében drasztikus változáson estek át az idők során. E gének 27 százaléka az idegrendszer, például az agy és az érzékszervek szerveződésében vesz részt.

Sok változást tapasztaltak az anyagcserével összefüggő génekben is, hasonlóan a főemlősöknél tapasztalt génváltozásokhoz. Ez nagyon fontos, mert „az agyszövet jóval több energiát igényel, mint a többi szövet" – idézte McGowent a LiveScience című tudományos portál. Bár eltérőek bizonyos gének az okosabb állatokban, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a génekben lévő különbség és az intelligencia foka között nem lehet közvetlen kapcsolatot megállapítani.