Koronavírus adatok

2022. jan. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vanda, Paula
-3 °C
5 °C

Magyarok igazolták egy kettős kvazár létét

2012.07.05. 10:38

A kvazárok csillagszerű rádióforrások, általában távoli galaxisok aktív magjai, és a leggyakoribbak az ősrobbanás után 2-3 milliárd évvel voltak. Aktivitásukat egy óriási tömegű központi fekete lyuk hozza létre, amelybe környezetéből anyag áramlik. Amikor egy kvazárnál a heves folyamatok alábbhagynak, aktivitása megszűnik, normális galaxismag lesz belőle.

A világegyetemet benépesítő galaxisok hosszú létezésük során ütközhetnek egymással, összeolvadhatnak. Ilyenkor egymáshoz végzetesen közel kerülhetnek, és egybeolvadhatnak a galaxisokban lévő központi fekete lyukak is. A galaxisok és magjaik kialakulásának, növekedésének, fejlődésének a jobb megértéséhez fontos, hogy minél többet megtudjanak összeolvadásukról.

A gyanús kvazárra kínai csillagászok bukkantak nemrég, amikor a nagyszabású Sloan Digitális Égboltfelmérés (SDSS) során felvett színképeket vizsgálták át. A J1425+3231 az optikai színképe alapján megfogalmazott gyanú szerint egymástól néhány ezer fényéves távolságban levő két szupernagy tömegű fekete lyukat tartalmaz. A nagyobbik százmillió, a kisebbik néhány millió naptömegnyi lehet.

A magyar vezetésű kutatócsoport az Európai VLBI-hálózat (nagyon hosszú bázisvonalú interferometria) érzékeny antennáival figyelte meg a J1425+3231 jelű kvazárt. A méréseket a rádiócsillagászat egyik legnagyobb felbontóképességű eszközével 2011-ben végezték különböző időpontokban, két frekvencián. Az Európában, Kínában és Dél-Afrikában levő rádiótávcsövekkel egyszerre végrehajtott mérések kombinálásával szinte az egész Földével megegyező méretű virtuális rádióteleszkóp állítható elő.

A mérések sikerrel jártak: a kettősnek hitt kvazárban két, egymástól 8,5 ezer fényév távolságban látszó kompakt rádióforrást sikerült detektálni. Minden jel arra mutat, hogy tényleg kettős aktív galaxismagról van szó. „Az új eredmény nem csak azért jelentős, mert mind a mai napig csupán egy maroknyi hasonló kettős rádiókvazár ismert. Azt is sikerült megmutatni, hogy jól kiválasztott jelöltek esetén az interferométeres megfigyelési módszert hatékonyan lehet alkalmazni az ilyen rádióforrások azonosítására" – írja az MCsE.

Az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) és a Kínai Tudományos Akadémia kutatócsere programja által támogatott kutatásról a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban jelenik meg tanulmány.



  • Bérelnék
  • Hírek