A fluor minden kémiai elem közül a leginkább reakcióképes, még a laboratóriumi eszközök sem képesek ellenállni neki. Ezért a természetben nem fordul elő elemi állapotban, csak vegyületek formájában - hangzott eddig a tudományos álláspont. Most azonban német kutatók ellentmondtak ennek: az antozonit nevű fluoritban első ízben mutattak ki közvetlenül természetes elemi fluort.
A kémikusok eddig meg voltak győződve arról, hogy szélsőséges tulajdonságai miatt a fluor csak fluorid-ionként fordulhat elő a természetben, mint például a fluorit nevű ásványban (CaF2). A fluorit egyik különleges formája, az antozonit már csaknem 200 éve vita tárgyát képezi a szakemberek körében, aprításakor ugyanis szúrós szagot áraszt.
Neves kémikusok, többek közt Friedrich Wöhler (1800-1882) és Justus von Liebig (1803-1873), különböző anyagoknak tulajdonították a szag eredetét. Az elemi fluoron kívül a jód, az ózon, a foszfor-, arzén-, kén- és szelénvegyületek, a klór, a hipoklórsav és fluorozott szénhidrogének is szóba kerültek. Mindeddig azonban hiányzott a közvetlen bizonyíték arra, hogy a fluor az antozonitban rejlik, és nem az aprítás során keletkezik.
A Müncheni Műszaki Egyetem kutatóinak először sikerült közvetlenül és minden kétséget kizáróan elemi fluort kimutatniuk az antozonitban. Magmágneses rezonancia-spektroszkópiával a fluort tehát roncsolás nélkül sikerült azonosítaniuk természetes környezetében, és ezzel véget vetni az antozonit szaga körül évszázadok óta elhúzódó vitának.
Nem csoda, hogy a kémikusok évszázadokig kételkedtek az elemi fluor antozoniton belüli előfordulásában. Nem könnyű elhinni, hogy az elemi fluor és a kalcium, amelyek alapesetben azonnal reakcióba lépnek, itt egymás mellett találhatók meg. Magyarázatot ad erre, hogy az antozonitban különleges feltételek uralkodnak: az elemi fluor úgy keletkezik benne, hogy apró uránzárványok állandóan ionizáló sugárzást bocsátanak ki, amely a fluoritot kalciummá és elemi fluorrá bontja. Ezt követően a fluor kis zárványokban, elszigetelve található az ásványban, és így megmarad elemi állapotában. Az antozonit sötét színét pedig úgy nyeri el, hogy az ionizáló sugárzás kalciumrögöket képez.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
