Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Az ESA mérnökei fél éve dolgoznak az új generációs roverek kifejlesztésén, és a több tudományágat átfogó kutatás eredményeként megépítették a Seeker nevű járművet. Ezt a Mars felszínének viszonyaira emlékeztető körülmények között, az Atacama-sivatagban tesztelték. „A csapat feladata az volt, hogy bebizonyítsák, az új rover képes 6 kilométert megtenni teljesen egyedül a marsihoz hasonló körülmények között" – mondta Gianfranco Visentin, az ESA munkatársa.
A Seeker próbaútja az Atacama-sivatagban
Fotó: esa
A fejlesztés egyik fő szempontja a rover függetlenítése volt a földi központtól. A marsjárókat nagyon körülményes a Földről irányítani, hiszen a rádiójelek közel 20 perc alatt jutnak el a vörös bolygón tevékenykedő eszközhöz, illetve újabb 20 percet vesz igénybe, hogy a visszajelzés is megérkezzen. Ehelyett a rover kap egy sor parancsot, amelyet teljesen függetlenül, külső beavatkozás nélkül hajt majd végre. A 2018-ra tervezett landolás után az ExoMars nevű rover naponta legfeljebb 150 métert halad előre (egy marsi nap 24,6 óra), és a küldetés során összesen 3 kilométert tesz meg. Az ezt követő küldetések rovereinek azonban a 150 méteres távolságnak akár 5-10-szeresét is maguk mögött kell hagyniuk majd minden marsi nap elteltével.
Azonban minden egyes megtett méterrel a marsjáró fokozatosan veszít a tájékozódási képességéből. Mivel a Marson nem érhető el műholdas navigáció, mint a Földön, a rover az indulási ponttól megtett távolságát tudja majd csak meghatározni. A hozzávetőleges számolásban levő pontatlanságok azonban végzetes hibákhoz vezethetnek, ezért a mérnökök a teszt során azt tűzték ki célul, hogy a rover helyzetét 1 méteres pontossággal meg tudják mondani. Ehhez egy UAV-t (Unmanned Aerial Vehicle), vagy divatos nevén drónt használtak.
Az első próbákat prototípusokon hajtották végre, beltéri pályákon és terepen egyaránt. Májusban a csapat ellátogatott az Atacama-sivatagba, hogy elvégezzék az utolsó tesztet is: két hét folyamatos munka következett, amely során egy, a Marséhoz kifejezetten hasonlító terepen tették próbára a Seeker-t. A roverrel mindössze rádiókapcsolatot tartottak fenn, miközben figyelték, ahogyan szeli a sivatag homokját. A leghosszabb táv, amit utolsó napra terveztek, 6 kilométer lett volna, ám az időjárás nem kedvezett. „A rover a legfeljebb 0,9 kilométer per órás sebessége mellett ez egy egész napos program lett volna, de csak 5,1 kilométert tudott megtenni, mivel a kísérletet dél körül átmenetileg le kellett állítani a hőség miatt, így nem maradt idő a teljes táv megtételére. "Az időjárási körülményeket és a terepet is figyelembe véve ez azonban még mindig kiemelkedő teljesítmény. Ez volt az első ilyen léptékű kísérletünk, de biztosan nem az utolsó" – tette hozzá Visentin.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
