Párhuzamos kihalási események tüntették el a dinoszauruszokat

Példátlanul nagy volt az a tömeges kihalás, amely a dinoszauruszok végét is jelentette 65 millió évvel ezelőtt. Ugyanakkor nem biztos, hogy egyetlen egyszerű magyarázata van annak, miért tűnt el a Föld élővilágának háromnegyede – valójában két kihalási esemény is lehetett egymással párhuzamosan a krétakor végén, és mindkettő élőlények tömeges kipusztulását okozhatta.

A legelfogadottabb magyarázat szerint 65 millió évvel ezelőtt meteor zuhant a mexikói Yucatán-félszigetre, a dinoszauruszok nagy része kipusztult, és elérkezett az emlősök kora. Szkeptikusok azonban már régóta megkérdőjelezik ezt az elméletet, amely szerint csak a meteor felelős egy ilyen méretű kipusztulásért.

Szerintük százezer évvel korábban hatalmas vulkánkitörések voltak Indiában, amely globális felmelegedést okozott és ez hozzájárult egyes fajok kihalásához. Meggyőző bizonyítékot azonban eddig nem találtak elméletük alátámasztására, így a meteorbecsapódás elmélete terjedt el a világon.

A központi problémát az jelenti, hogy nem találtak olyan követ, amelyen kimutatható lett volna a vulkánkitörés. Ennek a kőnek pont a megfelelő időben kellett volna létrejönnie, hogy az említett eseményeket rögzítse, és fosszíliákat is tartalmaznia kellett volna, hogy megállapítsák, mely állatokat érintette az esemény.

Thomas Tobin, a seattle-i Washington Egyetem kutatója talált egy követ a Seymour-szigeten, amely megfelel a kritériumoknak. Az egyik réteg a becsapódás idejéből való, de negyven méterrel lejjebb egy másik rétegen kimutatható, hogy 150 ezer évvel a meteor becsapódása előtt volt egy kisebb kihalási esemény, ez lehetett az indiai vulkánkitörés ideje. Tobin csapata a lelet alapján meg tudta határozni, milyen lehetett a hőmérséklet akkoriban, az első kihalási esemény után az óceánok hómérséklete hét fokkal nőtt. Ez bizonyítja, hogy az indiai vulkánkitörés globális felmelegedés okozott.

A két kihalási eseményben különböző állatfajok tűntek el. A vulkánkitörés után haltak ki például a mélytengeri állatok. Ez valószínűleg azért történt így, mert a felmelegedés megnövelte ugyan az aktivitást az óceánokban, de kivonta az oxigént a mélyebb rétegekből – magyarázta Peter Ward, Tobin munkatársa. A meteorbecsapódás később a felszíni élőlényeket pusztította ki.

A kutatás eredményeivel hasonló megállapításra jutott egy ettől teljesen független tanulmány. Gerta Keller, a Princeton Egyetem kutatója a Bengáli-öbölben talált mikrofosszíliákat vizsgálta meg, melyek a krétakor végéről származnak. A tenger fenekén lévő köveken bazaltot talált, mely az indiai vulkánkitörésből származik.

A két kutatás eredményét látva, David Archibald paleontológus azt mondta, hogy bár a meteornak hatalmas jelentősége volt a dinoszauruszok kihalásában, sok más esemény is kellett ahhoz, hogy odáig fajuljanak a dolgok.