Da Vinci belefestette magát az Utolsó vacsorába

A világ leghíresebb festője olyan easter egget, vagyis titkos, humoros utalást rejtett el a világ egyik leghíresebb festményén, amit több mint 500 éven át nem vett észre senki, állítja egy neves brit művészettörténész. Leonardo da Vinciről, és az Utolsó vacsora című festményről van szó, amibe Ross King szerint a művész a saját arcképét festette bele, rögtön két példányban: az elmélet szerint Tamás és Jakab apostolok arca valójában Leonardo két fiatalkori portréja a képen.

Az apostolok kinézetéről elég hézagos információkkal szolgál csak a Biblia, így a megfestésükkor nagy tér nyílt a művészi szabadságnak. Leonardo kutatói egyetértenek abban, hogy a reneszánsz mester nagy előszeretettel helyezett el rejtett utalásokat a festményein, a művész saját arcának kölcsönadása egy mellékszereplőnek pedig gyakori tréfa volt akkoriban a festők között - Michelangelo például a Sixtus-kápolna híres freskójába, az Utolsó ítéletbe festette bele saját magát.

King teóriája szerint az Utolsó vacsorán Tamás és Jakab apostolok arcai a rejtett Leonardo-önarcképek a művész fiatal korából. Ebből a korból nemigen maradt fenn hiteles ábrázolás Da Vinciről, akinek fizimiskáját leginkább az idős kori nagy szakállas arcképéről ismeri a világ. A korabeli leírások azonban egyetértenek abban, hogy az ifjú Leonardo kivételesen jóképű férfi volt, hosszú hajjal, szakállal és jellegzetes görögös orral - ezek pedig mind visszaköszönnek az Utolsó vacsora két mellékszereplőjén. Tamás apostol felemelt mutatóujja is Leonardo jellegzetes gesztusa volt kortársai szerint.

King egy 15. századi itáliai költő kevéssé ismert versét hozza fel még bizonyítékként. Gasparo Visconti Leonardo jóbarátja volt, a versben pedig egy meg nem nevezett festőről ír baráti, kicsit csipkelődő hangnemben, aki annyira jóképűnek tartja magát, hogy a saját portréját minden képében elrejti. A vers az 1490-es években született, amikor Leonardo az Utolsó vacsorán dolgozott.