Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMHumorérzéket is örökölnek a csecsemők
Már korábban is ismert volt, hogy a nyolchónapos csecsemők a szülők érzelmi tükrözését alkalmazzák, amikor egy helyzetben meg akarják állapítani, hogy az hordoz-e fenyegetést számukra. Azt azonban eddig nem tudták, hogy ennél fiatalabb korban vagy más típusú helyzetekben is előfordul-e ez a szociális visszacsatolás.
A New Hampshire-i Egyetem kutatói John Sparrow vezetésével harminc csecsemő bevonásával végezték el a legújabb kísérletet: a csecsemőket és szüleiket különböző helyzetekbe hozták, majd elemezték a videóra rögzített eseményeket. A kutatók megállapították, hogy fél- és egyéves koruk között a csecsemők a szüleik reakcióit figyelve tanulják meg, hogy mi a mulatságos.
Zup-zup, bip-bip
A mostani vizsgálatban először két közönséges helyzetben láthatták a csecsemők a szüleik reakcióját: képes könyvet nézegettek vagy kicsi piros szivacslabdát mutattak nekik. Később a helyzeteket abszurdabbá tették: a képeskönyvet az egyik kutató fejére helyezték, aki közben azt mondogatta, hogy „zup-zup”, illetve a szivacslabdát az orrára húzták, ő pedig a „bip-bip” szavakat hallatta, miközben bohócorrát böködte. A szülőket arra kérték, hogy az utasítástól függően vagy kifejezéstelen arccal nézzenek a magát produkáló kutatóra, vagy mutassanak rá és nevessenek.
A kutatók úgy vélik, hogy bár a hat hónapos babák hosszabb ideig meredtek az abszurd eseményre, jelezve, hogy ismeretlen számukra, reakciójuk nem függött a szülő reakciójától. Ugyanakkor alaposan megnézték a szülőt akkor, amikor az nevetett. Az abszurd esemény és az azon való nevetés alapos megfigyelése és összekötése lehet a magyarázata a kutatók szerint annak, hogy miként fejlődik ki a babáknál a humorérzék 12 hónapos korukra. Egyéves születésnapjukra a gyerekek akkor is nevettek az abszurd eseményeken, ha a szüleik éppen kifejezéstelen arcot vágtak közben.
Gina Mireault, a tanulmány egyik szerzője szerint az eredmények azt mutatják, hogy a hat hónapos csecsemők figyelnek a szülők kéretlen érzelmi tanácsára az olyan kétértelmű helyzetekben, amelyek viccesek lehetnek. Úgy tűnik, hogy egyéves korukra a gyerekeknek már elegendő élettapasztalata van ahhoz, hogy saját maguk döntsenek, legalábbis abban, hogy mit tartanak nevetségesnek.