A világűrből is jól láthatók a Curiosity keréknyomai a Mars felszínén. A korábbi roverek is nyomot hagytak a vörös bolygón, de azok nem voltak olyan szélesek és mélyek, mint a Curiosity esetében. Ez a Mars-járó az első, amelynek kissé cikkcakkos nyomvonala jól látható a NASA Mars körül keringő űrszondájának, a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) nagy felbontású felvételein.
A Curiosity keréknyomai az űrből
Fotó: NASA / JPL
A Mars-járó augusztus 6-i landolása óta 112 métert, vagyis egy futballpályányinál valamivel hosszabb utat tett meg. Ez körülbelül a negyede annak a távolságnak, amely a leszállási helyét az úgynevezett Glenerg-ponttól elválasztja. A tervek szerint ezen a területen – ahol három különböző anyagtípus metszi egymást – végzi el a Curiosity az első fúrásokat és mintavételt.
Kinyúlt a robotkar
A rover jelenleg néhánynapos pihenőt tart, ezalatt 2,1 méteres robotkarját és a hozzá tartozó műszereket tesztelik. Daniel Limonadi, a NASA mérnöke elmondta, hogy megvizsgálják, miként működik a robotkar a hosszú űrutazás után. Ez a Mars-járó utolsó komponense, amelynek tesztelését eddig nem végezték el.
A rover körülbelül egy hónap alatt ér el a Glenerg-ponthoz. Kezdetben a jármű lapátolni fog, mivel ez a NASA szakemberei szerint egyszerűbb, mint a fúrás. A Glenerg-pont után a Curiosity a Gale-kráterben magasodó öt kilométeres, réteges szerkezetű hegy felé veszi az irányt.
A Curiosity egyik karja.
Fotó: NASA / JPL
A radióizotópos termoelektromos generátorral működő Mars Science Laboratory augusztus 6-án landolt a vörös bolygón. A Mars-járó, amelynek fedélzetén tíz műszer működik, azt próbálja kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek, ugyancsak vizsgálja majd a bolygó légkörét és geológiáját. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program egy marsi éven, csaknem két földi éven át tart.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
