Lézeres vágás és holdjárózás lesz pénteken
További Tudomány cikkek
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
A budapesti Planetáriumban a szimulált marsi tesztjére készülő Pulis space projekt holdjárója mutatkozik be a nagyközönség előtt. A holdjárónak ezzel a prototípusával már számos teszt elvégezhető, de ősszel még sokat dolgoznak rajta, hogy sikeresen vegye majd az akadályokat a marokkói sivatagban lebonyolítandó küldetésben. Az Osztrák Űrfórum által szervezett kísérletsorozatban a jármű stabilitását és megbízhatóságát tesztelik majd, és a fejlesztőknek otthonról kell majd irányítaniuk az eszközüket. A Planetáriumban ezen kívül lesz még űrhajós vacsora, kiképzés, és 3D világűr is látható.
Miskolcon a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit kft. is szórakoztató módon tálalja az űrkutatás témáját: a Curiosity űrszonda Marsra szállását lehet kipróbálni Kinect segítségével egy játékkonzolon, és a sikeres próbálkozók értékes nyereményeket is hazavihetnek majd.
Az Ericsson budapesti fejlesztőközpontjában kipróbálható lesz, hogy milyen érzés 10 megabites adatátviteli sebességgel adatokat sugározni a testünkön át, és ugyanitt a vállalat által díjazott fizikatanárok mutatják be a leglátványosabb kísérleteiket.
Lézeres másolat
Az Óbudai Egyetem Neumann Informatikai Karának oktatói a diszkólézerrel történő rajzolás mellett a házilag készített robotrepülőjüket mutatják meg, valamint azt is elárulják, miként tudjuk magunkat beszkennelni, és kinyomtatni 3D-ben. A program változatos: az egyetem bemutatja a számítástechnika relikviáit, és Farkas Bertalan magyar űrhajós is előadást tart az űrkutatás jövőjéről.
A Semmelweis Egyetem több ezer embert vár a programjaira. A látogatók megismerhetik a bonctermeket, láthatják hogyan dolgozik a magyar Dr. Csont, múmiákat szeletelhetnek, sebészeti gyakorlaton vehetnek részt, és kipróbálhatják a virtuális valóság gyógyító hatását.
A BME-n is számos program várja az érdeklődőket, a Fizika Intézetben például a fény hullám, illeve részecske természetéről lesz érdekes kísérlet.
Leporolt csontok
Az ELTE Matematikai Intézetében dr. Czeizel Endre tart előadást a a kiváló matematikusok genetikai meghatározottságáról, míg az egyetem Kőzettan-Geokémiai tanszéke a Vulkán Nap keretében mutatja be a kitöréseket, a földköpeny kőzeteit, és bepillantás nyerhetünk térségünk legfiatalabb tűzhányójának kutatásába. A történelem szerelemesei pedig az ELTE BTK Régészettudományi Intézetén hallhatnak izgalmas történeteket az Oszmán Birodalom régészeti hagyatékairól és a római kori feliratos emlékekről.
A programok ingyenesek, de a helyszínek befogadóképessége véges, ezért nem árt előre regisztrálni a rendezvény weboldalán.
Az első Kutatók éjszakája egyébként 2005-ben, a Fizika Évében zajlott le, a Budapesti Műszaki Egyetem Fizika Tanszéke, a Mindentudás Egyeteme és a Puskás Tivadar Távközlési Technikum közös szervezésében. Akkor még csak egy helyszín volt – a BME Informatikai épületének Kozma László előadója –, de már látszott a rendezvény fő törekvése: minél több érdeklődővel megismertetni sokféle tudományos kutatást, ingyen.