További Tudomány cikkek
- Ezt választották a 2024-es év szavának – de mit is jelent pontosan az agyrothadás?
- Megfejtették egy 4500 éves társasjáték szabályait
- Különleges kincsekre bukkantak az Északi-tenger fenekén
- Tényleg egy lapos korongon élünk, és 46 méteres jégfal vesz minket körbe?
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
Egy friss tanulmány következtetései alapján eldőlni látszik a Hold keletkezéséről folytatott évszázados vita. Az elméletek több irányból közelítik a kérdést, de az Apollo-küldetések által a Földre hozott holdkőzet alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a Föld és a Hold összetétele nagyban megegyezik. Ezt a felfedezést követően sokan voltak, akik szerint a Hold egy bolygóközi karambol következménye. Az erre alapuló forgatókönyvek általában úgy vélekedtek, hogy a Földbe ütköző bolygó túlélte a balesetet, ám ha valóban így lett volna, a Holdnak elsősorban az idegen bolygó alapanyagából kellene felépülnie.
A SETI Intézet dolgozói Matija Ćuk vezetésével arra jutottak, hogy a szomszédos égitest akkor keletkezett, amikor a Naprendszer kialakulásának egy korai szakaszában az ős-Föld összeütközött a Theia nevű, a Földéhez hasonló pályán mozgó, óránként 72 ezer kilométeres sebességgel közeledő, a Mars tömegének felét kitevő bolygóval.
A tudósok elképzelése szerint a Föld akkor még tízszer gyorsabban forgott, így a nagy energiájú ütközés után kidobódó anyag egy része nem hullott vissza, hanem egy nagyobb, korong formájú sávban rendeződött el bolygónk körül. A lemez vasat szinte egyáltalán nem tartalmazott, ellenben az összetevők teljes egészében földi forrásból származtak – a tudóscsoport ez választ adhat arra a kérdésre, hogy lehet, hogy a Hold összetevői megegyeznek a Földön található anyagokkal, és mivel a modell szerint a Theia majdnem teljesen egybeolvadt a Földdel, az sem kérdés, miért nem találni több idegen forrású anyagot a Holdról hozott kőzetmintákban. A korong anyagából aztán évmilliók alatt kialakult a Földtől átlagosan 330 ezer kilométerre keringő Hold.
Az elméletet számítógépes modelleken tesztelve kiderült, hogy a témában eddig született elgondolások közül a legvalószínűbbet sikerült kidolgozni. Egy ilyen ütközés hatásai ráadásul pont úgy alakították volna a Föld formáját és forgási sebességét, ahogy azt ma látjuk, így ez is azt erősíti, hogy a főleg az idegen civilizáció nyomatinak kereséséről elhíresült SETI jó nyomon jár a Hold keletkezésének megértésében.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.