Judit, Xénia
19 °C
34 °C

Rekonstuálták a neandervölgyi embert

2012.10.26. 22:21

Életre keltette a neandervölgyi embert a BBC megbízásából egy nemzetközi kutatócsoport, amely legközelebbi rokonunk eddigi legpontosabb rekonstrukcióját végezte el. A munka alapjául egy férficsontváz szolgált, amelyet 1909-ben Franciaországban, a La Ferrassie-barlangban tártak fel több neandervölgyi ember földi maradványaival együtt.  A La Ferrassie 1 névre keresztelt csontváz egy felnőtt férfié. Koponyája a valaha talált legnagyobb és legteljesebb neandervölgyi koponya. A lábszár- és lábfejcsontok megtalálása rendkívüli fontossággal bírt, hiszen korábbi feltételezésekkel szemben bizonyította, hogy a neandervölgyi ember felegyenesedve járt.

A hiányzó bordákat, szegycsontot, csigolyákat a korai emberfélék rekonstruálására szakosodott Deák Viktor magyar származású amerikai paleoművész egy másik neandervölgyi-csontváz segítségével pótolta, amelyet 1982-ben Izraelben, a Kebara-barlangban fedeztek fel. Az ily módon kipótolt La Ferrassie1 Buckinghambe, a Crawley Creatures nevű céghez került, ahol a csontvázat izomzatba öltöztették. A csontok mérete és textúrája ugyanis sokat elárul arról, hogy milyen izomzattal rendelkezhetett egykori tulajdonosa." A csontokon lévő masszív tapadási pontokból következtettünk a neandervölgyi ember robusztus izomzatára" - magyarázta a munkálatokat irányító Jez Gibson-Harris.

A csontváz sokat elárult a neandervölgyi emberek küzdelmes életéről is. A La Ferrassie 1 felső végtagjai aszimmetrikusak, a jobb karja jóval erősebb volt, mint a bal. Colin Shaw, a Cambridge-i Egyetem kutatója, aki a neandervölgyi felkarcsontjait vizsgálta, rámutat, hogy mekkora erőkifejtést kívánt a hajítódárdával folytatott vadászat vagy az olyan álladó tevékenység, mint a bőrök kikészítése. La Ferrassie 1 fogazata javarészt fennmaradt, ennek köszönhetően Deák Viktor és Alice Roberts professzor rekonstruálhatták a neandervölgyi férfi arcát.

A fogaknák az orvosi gyakorlatban alkalmazott berendezéseknél nagyságrendekkel nagyobb teljesítményű röntgenforrás segítségével történő vizsgálata kimutathatja azok napi növekedési rátáját. Az olyan összehasonlító kutatások pedig, amikor a fogak állapotát a csontváz többi részével vettették egybe, kimutatta, hogy a neandervölgyi gyermekek sokkal gyorsabban nőttek, mint a modern emberé. Ez a körülmény esetleg segít kideríteni, hogy miért tűnt el a neandervölgyi ember és miként sikerült fennmaradnia a Homo sapiensnek.

A neandervölgyi megalkotásának utolsó állomása a bőrszín kiválasztása, valamint a hajkorona és a testszőrzet kialakítása volt. A hideg éghajlatra való tekintettel La Ferrassie 1 bőre halovány, hajzata és szőrzete pedig vörös, mivel korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a neandervölgyiek többsége rőt sörénnyel rendelkezett. John Hawks, a Wisconsini Egyetem antropológusa szerint a nemzetközi kutatócsoportnak a neandervölgyi ember eddigi legpontosabb hasonmását sikerült megalkotnia. A replika, mint mondta, értékes információval szolgál az antropológusok számára, hiszen kizárólag a csontokra összpontosítva nehéz elképzelni az egykor élt embereket a maguk hűs-vér valójában.