A levegő áramlása alacsony nyomású terület körül az északi féltekén. A nyomás gradiensét a kék nyilak mutatják, a kialakuló Coriolis-erőt, ami mindig merőleges a sebességre, a piros nyilak jelzik.
Fotó: Wikipedia
Azért, hogy életeket mentsenek, és csökkentsék a költségeket, óriási előny lenne, ha a tudomány meg tudná állítani Sandyt. A tudósok már korábban is gondolkodtak a kérdésen. Az egyik ötlet minden hurrikánszezon alkalmával előkerül: mi történne, ha atombombát dobnának a hurrikán magjába. Az elmélet szerint a bomba által felszabadított energia felmelegítené a levegőt, ez pedig megzavarná a vihar légáramlatait. Csakhogy a hatvanas évek óta létező ötlet nem működőképes, sőt, az is lehetséges, hogy a bomba még tovább növelné a vihar erejét.
Chris Landsea az amerikai National Hurricane Center tudósa a Live Science-nek elmondta, hogy a fő probléma a szükséges energiamennyiség. A hurrikán az óceánok meleg vízéből szerez energiát. A felszálló, nagy páratartalmú meleg levegő a Coriolis-erő hatására forogni kezd. A feláramlásban a vízgőz egy része kicsapódik, először kialakulnak a térségre jellemző tornyos gomolyfelhők, majd a forgás hatására a jellegzetes felhőkarok.
Egy teljesen kifejlődött hurrikán teljesítménye ötven vagy több terawatt egy adott pillanatban, de a hurrikán energiájának kevesebb mint egy százalékából lesz szélenergia. Ez Landsea szerint így is megfelel annak, mintha húszpercenként tíz megatonnás bombákat robbantanának. Az egész emberiség 2011-ben a hurrikánban található energia harmadát használta. A hurrikán bombázása tehát körülbelül annyira lenne hatékony, mintha egy száguldó autót akarnánk megállítani egy tollal. Egy azonban biztos: a hurrikán radioaktív lesz, ami a lehető legrosszabb forgatókönyv.
A még kialakulóban lévő hurrikánokra pedig azért nem dobnak bombát, mert nagyon kis részük válik pusztítóvá. Évi nyolcvan ilyen formációból csak ötből lesz hurrikán, és nem lehet megmondani, melyik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
