Ezért lehetnek rémálmaink

2012.10.31. 11:46
A napokban indult, Különös Álmok nevű Facebook-oldal gyűjti a felhasználók szokatlan - általában elég nyomasztó - álmait. Utánanéztünk, egyáltalán miért álmodunk, összefügg-e egy esetleges rémálom a napunkkal, vagy a teliholddal. A szakértők szerint álmunkban helyre rakjuk a napot, és többször álmodunk rosszat, mint jót.

A tudománynak ma még nincsenek kész válaszai arra, miért is álmodunk. Annyi biztos, hogy az álomlátás főleg az úgynevezett REM (rapid eye movement, gyors szemmozgás)  fázis egy része alatt történik. Egy alvási ciklus körülbelül 90-120 percig tart, és általában egy REM és különböző mélységű NREM fázisok (non rapid eye movement, gyors-szemmozgás-nélküli) különíthetők el egymástól, egy éjszaka alatt körülbelül 4-6 ilyenen esünk át.

A REM fázisban az emberi agy első ránézésre úgy működik, mintha ébren lenne, csak az
izomtónus majdnem nulla, azaz nem tudunk mozogni, így ami a fejben történik, nem jelenik meg mozgásban. A külvilággal való kapcsolat is nagyon erősen korlátozott, ilyenkor a legnehezebb felébreszteni az embert.

Helyre rakjuk a napot

Nem teljesen tisztázott, mi a funkciója annak, hogy álmodunk. A legtöbb tudós szerint a memóriakonszolidáció folyamatában játszik szerepet: ezt úgy kell elképzelni, mint egy rendszeres karbantartó-folyamatot a számítógépen.

„Ilyenkor amit tanultunk aznap, a tapasztalatok, az élmények megfelelő helyre kerülnek. Az érzelmileg hangsúlyos élmények bekerülnek az egyik fiókba, a számok, logikai ismeretek egy másik fiókba, az, hogy mi és hol történt velünk, egy harmadik fiókba. Ami fontos, megerősítődik, ami nem fontos az kihullik a memóriánkból” – tudtuk meg Purebl Györgytől, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettesétől. Ez a folyamat zajlik le az álmodás során. Ennek a melléktermékei lehetnek legjobb elképzelésünk szerint az álmok.

Kicsit belelátunk a jövőbe

Erősen befolyásolhatja álmainkat, hogy mivel foglalkoztunk aznap. „A szocializmusban, amikor az ember egész nap kukoricát tört, borzasztó módon egész éjjel azt álmodta, hogy megy a kukoricába és kukoricát tör, tehát szól az elmúlt napunkról, vagy arról ami foglalkoztat minket. Nagyon sok olyan történetet írnak le a történelemkönyvek, hogy a hadvezér a csata előtt megálmodta a csata kimenetelét, vagy sas repült álmában” – mondta Purebl.

Az álmoknak a kultúrák nagy része tulajdonít valamilyen szerepet, például úgy gondolják, hogy kicsit belelátunk segítségével a jövőbe – mondjuk megálmodjuk egy csata kimenetelét.  Ezek az álmok azonban csak látszólag mutatják a jövőt – valójában a közelmúltról szólnak, arról, hogy a hadvezérek a csata előtt már több héttel csak a felkészüléssel foglalkoznak, így nem véletlen, hogy ez az álmaikban is megjelenik valamilyen formában.

Mivel az álom nagyon fontos a memóriakonszolidációban, kiemelt szerepe van a tanulásban is. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanulni, nem árt, ha jól kialusszuk magunkat. Az álom és a REM fázisok fontosak az érzelmekkel való megbirkózásban, hiszen a memória nemcsak logikus ismereteket tárol, hanem érzelmeket is, és elő tudja hívni azt is, hogyan birkóztunk meg korábban egy-egy nehezebb helyzettel. Tehát az érzelmi tanulásban, a motivációban, és talán a hangulatban is nagy szerepe van az álomlátó alvásnak.

Újra és újra

Arra, hogy mekkora szerepet játszik az élményfeldolgozásban az álom, jó példa a poszttraumás stressz zavar. Ennek lényege, hogy az illető által átélt súlyos traumán (például baleset, harci helyzet, utcai erőszak) nem tud túllépni, mert a feldolgozás valahol elakadt. A elakadásnak pedig egyik jele az lehet, hogy az illető nagyon gyakran, akár minden éjje rémálmok formájában újra és újra átéli a helyzetet.

Az álommal foglalkozó kutatók szerint általában több rossz álmunk van, mint jó. Előfordulhatnak kifejezett rémálmok is, és rémálom zavarról beszélünk, ha ezek nagyon gyakoriak vagy nagy szenvedést okoznak – annyira, hogy az illetőt gyakran felébresztve rontják az alvásminőséget. A rémálmok egy része traumákhoz kötődik, ilyenkor poszttraumás rémálmokról beszélünk, de rossz álmaink lehetnek ismeretlen eredetűek is.

Telihold és menstruációs ciklus

Az utóbbi évtizedben a tudomány egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít a biológiai ritmusoknak: nemcsak az alvásban és ébrenlétben, de a testi-lelki egészség terén is. A biológiai ritmusok általában csillagászati ritmusokat tükröznek. Legfontosabb a napi, 24 órás ritmus, amelyet cirkadián ritmusnak nevez a tudomány.

259764 105807252847623 5878574 o

Az embereknél egy holdfázisokkal többé-kevésbé azonos időtartamú (cirkalunáris) ritmus is megfigyelhető: a menstruációs ciklusok ritmusa. Bár ezek időtartama nagyjából a holdfázisokénak felel meg, nem a holdfázisokkal szinkronban történnek, hanem minden nőnek egyénileg különbözően.

A tudomány nem ismeri, milyen kapcsolat lehetett valaha az emberi szaporodás és a holdfázisok között, de valószínű, hogy már az emberi evolúció korai szakaszában függetlenedtek egymástól. A holdfázisoknak egyébként is van jelentősége. Egyes vizsgálatokból úgy tűnik, tényleg igaz az a népi megfigyelés, hogy az alvajárás, a rémálmok, a furcsa éjszaki viselkedések (ezeket együttesen paraszomniáknak hívjuk) gyakorisága megnő telihold idején.

Nehezen vizsgálható

Bár a tudomány intenzíven kutatja az alvást és álmodást, nem véletlen, hogy a kutatók gyakran feltételes módban fogalmazzák meg állításaikat az eredményekkel kapcsolatban. Az alvás és különösen az álomlátó alvás nagyon nehezen vizsgálható jelenségek, mert önmagában a vizsgálati helyzet, vagy a vizsgálóeszközök nagyon befolyásolják az alvás természetes folyamatát.

Legjobb példát erre az álmok és a REM alvás jelentőségét vizsgáló REM deprivációs kísérletek adják. A kutatók ilyenkor arra kíváncsiak, mi történik, ha nincs álmodás, ezért a vizsgált személyt rendszeresen felébresztik a REM alvásból. Bármennyire is humánusan történik ez, senki sem szereti, ha legszebb álmaiból rendszeresen felkeltik, így a kísérletből nem derül ki, hogy az alvásmegvonás vagy éppen a súlyos stressz következményeit látjuk-e az eredményekben.

Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.

További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!

MEGNÉZEM
Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM