Brazília veszélyeztetett állatokat klónozna
További Tudomány cikkek
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Brazil tudósok bejelentették, hogy veszélyeztetett állatokat klónoznának. Több faj is felmerül, mint például a jaguár, a sörényes farkas és az oroszlán. Az egyedülálló kezdeményezést a Brasilia Zoological Garden és a brazil kormányzat EMBRAPA kutatóközpontja közösen jegyzi.
A tudósok nem arra készülnek, hogy újra benépesítsenek területeket, a céljuk hogy több példányuk legyen a veszélyeztetett fajokból. Ugyanakkor nem zárták ki, hogy egyes különleges esetekben visszaengednének néhányat a természetbe.
A kutatók nyolc faj választottak ki, a legtöbb szerepel a veszélyeztetett állatok listáján. A klónozáshoz szükséges genetikai anyagot két éven keresztül gyűjtötték, az említetteken kívül az erdei kutya, coati, dolmányos hangyász, Guazauvirá-szarvas és bölény. A mintákat főleg halott állatokból gyűjtötték, összesen 420 mintát szedtek össze, amelyet most génbankokban őriznek.
Miután befejezték a folyamat ezen szakaszát, következik az állatkertek gondozóinak betanítása. A kutatóközpont nem először klónoz állatokat, először 2001-ben klónoztak tehenet, majd később számtalan állatot, köztük lovakat is. A jelenlegi brazil jogszabályok nem szabályozzák a klónozást, de a szenátus előtt van egy tervezet. Jelenleg a tudósok szabadon tevékenykedhetnek, kevés az ellenőrzés.
Carlos Frederico Martins, a kormányzati EMBRAPA kutatója szerint nem Brazília az egyetlen ország, mely veszélyeztetett fajokat klónozna, állítólag Dél-Korea és az Egyesült Államok kutatói is hasonló kutatáson dolgoznak. Arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy melyik lesz az első klónozott állat, de valószínűsítette, hogy a sörényes farkas.
Fontos, hogy az állatokat állatkertekbe szánták, hiszen a klónozott állatok jelenléte a természetben csökkenti a genetikai változatosságot, így hosszú távú hatásai teljesen ismeretlenek. Krízishelyzetben azonban elképzelhető, hogy visszaengednek néhányat természetes környezetükbe. Még csak a technológia kifejlesztésénél tartanak, így nem tudják, hogy meg lehet-e menteni a vadon élő állatokat, illetve növelni a példányszámukat. A tudósok következő lépése beszerezni a szükséges engedélyeket a hatóságoktól.