Megkóstolta a marsi talajt a Curiosity

A radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium augusztus 6-án landolt a Marson. A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két földi évre tervezett programjának célja, hogy kiderítse: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek, mindenekelőtt víz.

Az egytonnás rover robotkarjával egy falatnyi földet helyezett a Curiosity mintaelemző berendezésébe (SAM). A marsjáró tíz elemző berendezéssel rendelkezik, ezek összsúlyának több mint a felét teszi ki a SAM. A műszer képes érzékelni a szerves anyagokat, ami kulcsfontosságú a marsjáró küldetése szempontjából, hiszen a szénalapú vegyületek az élet építőkövei. Az első talajmintát, amelyet a Rocknest (Sziklafészek) nevű homokos helyszínen vételezett, november 9-én vette fel a Curiosity. A következő két napban a berendezés elemezte a mintát tömegspektrometria, gázkromatográfia és lézerspektrometria segítségével.

Jó adatokat kaptunk az első szilárd mintából - mondta Paul Mahalffy, a SAM vezető kutatója, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának tudósa. Rengeteg elemezni való adattal rendelkeznek, de további mintavételt is terveznek a Sziklafészekben, hogy alátámasszák az előző eredményeket. Míg a talajból most történt az első mintavétel, a marsjáró korábban már jó néhány mintát vett a bolygó légköréből, metán után kutatva, amelyet a Földön az élő szervezetek állítanak elő. Az első néhány szippantás során nem találtak metánt, de a Curiosity tovább folytatja a keresést.