Európából származhat az óriáspanda

Meglepő helyen, Spanyolországban kerültek napvilágra az óriáspanda-család legidősebb képviselőinek fosszíliái. Az óriáspanda, rendszertani nevén Ursus melanoleuca vagy bambuszmedve a medvefélék családjába tartozó emlős. Egyedülálló helyet foglal el a medvefélék családjában, hiszen étrendje csaknem kizárólag bambuszból áll, míg a rokonság többi része mindenevő vagy ragadozó.

A genetikai kutatások arról tanúskodnak, hogy az óriáspandák ősei 18-22 millió évvel ezelőtt váltak el a többi medvefélétől. Keveset lehetett tudni arról, hogy milyenek voltak a korai óriáspandák és hogyan változtak az évmilliók során. Az eddig ismert, legkorábbi fosszíliák 8,2 millió évesesek voltak, és Kínából származtak.

A most megtalált, legrégebbi óriáspandák maradványai - fosszilizálódott állkapcsok és fogak - váratlan helyen, Spanyolország északkeleti részén kerültek napvilágra, a 11,6 millió éves leletek az óriáspanda eddigi legkorábbi ismert képviselőié. A Kretzoiarctos beatrix névre keresztelt óriáspanda egy eddig ismeretlen nemzetség tagja. A középső miocén időszakban élt, amikor a térségben meleg, csapadékos éghajlat uralkodott, a területet sűrű erdők borították. A Kretzoiarctos beatrix legfeljebb 60 kilós lehetett, akkora, mint az Ursidae-család ma élő legkisebb képviselője, a maláj medve (Helarctos malayanus). Fogazatából ítélve valószínűleg mindenevő lehetett, ám olyan sajátosságokat is felfedeztek a kutatók, amelyek alapján a Kretzoiarctos beatrix alkalmazkodott a bambuszhoz hasonló kemény, rostos növényzet megrágásához.

Azt sem lehet tudni, hogy a Kretzoiarctos beatrix bundája hasonlított-e a mai óriáspandákéhoz, Abella szerint azonban nagy valószínűséggel testét sötét szőrzet borította, amelyet néhány fehér folt tarkított. Véleményét a spanyol kutató arra alapozza, hogy a legtöbb medvebocsnak hasonló a bundája, sok állatfajnál pedig a fiatal állatok szőrzete az ősökére hasonlít. Ennek alapján nem kizárt, hogy az óriáspandák Nyugat-Európából származhatnak.

További rejtély, hogy miért pusztult ki a Kretzoiarctos beatrix. A legvalószínűbb magyarázat, hogy szárazabbá vált az éghajlat és eltűntek az erdőségek, ami a nagyobb testű, versenyképesebb állatoknak kedvezett.