Albert Einstein az egyik legokosabb ember volt, aki valaha élt, ezért természetes, ha a kutatók még öt és fél évtizeddel halála után is azt kutatják, milyen különleges agy kellett a tudós bámulatos munkásságához.
Ezt nagyban elősegíti, hogy Thomas Harvey, az Einsteint boncoló orvos nemcsak formalinban tartósította, 350 darab mintára szeletelte, majd a szélrózsa minden irányába szétküldte az elméleti fizikus agyát, de mielőtt mindezt megtette volna, több tucat fényképet készített a már akkor speciálisnak tartott szervről.
Fotó: Michael Bryant / philly.com
A szétküldött metszeteket azóta is a legkomolyabb agykutatók vizsgálták, Harvey maga is részt vett egy 1999-es tanulmányban, amelyet a The Lancet című orvosi folyóiratban ismertettek. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy Einstein agyának egyik területe – a fali lebeny – 15 százalékkal nagyobb volt a szokásosnál. A fali lebeny a matematika, a nyelv és a térbeli kapcsolatok megértésében játszik fontos szerepet. Idén szeptembertől egy iPades alkalmazás segítségével bárki hozzáférhet a mintákhoz, a legfrissebb hírek szerint azonban egy kutatócsoport nem ezeket, hanem az agyról még feldarabolás előtt készült képeket vizsgálta meg alaposabban.
Fotó: Miguel Medina / AFP
A képek ugyan fekete-fehérek, de olyan szokatlan szögekből készültek, hogy Einsten agyának eddig nem látott részleteit is megismerhetjük belőle. A Brain című tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelentetett tanulmányból kiderült, hogy Dean Falk, a Floridai Állami Egyetem antropológusa szerint leginkább az agy bizonyos területeit, például a prefrontális kérget alkotó szövetek szokatlanul sűrű mintázata figyelemre méltó. Ez lehet az, ami miatt Einstein képes volt vizualizálni a különlegesen absztrakt elképzeléseit is, például azt, hogy egy fénynyalábbal együtt száguld.
A vizsgálatok szerint az sem véletlen, hogy Einstein jól hegedült: agyának szenzoros részét irányító részének bal kezével összefüggő része is különlegesen fejlett volt.
A most született tanulmány leginkább abban segítheti a metszetek kutatóit világszerte, hogy a be tudják azonosítani a náluk lévő szelet pontos helyét, mondja Sandra Witelson, a hamiltoni McMaster Egyetem viselkedéskutatója. Mivel az agyszöveteket a modern képalkotó technológiák megjelenése előtt konzerválták, máig gondot okozhat a kutatóknak, hogy kitalálják az egyes szeletek pontos származási helyét Einstein agyán belül.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
