10 milliárd euró az Európai Űrügynökségnek

Jóváhagyták az Európai Űrügynökség (ESA) új, 10 milliárd eurós költségvetését a következő három évre az ESA 20 tagállamának tudományért felelős miniszterei szerdán. Jean-Jacques Dordain, az ESA főigazgatója egy nápolyi sajtótájékoztatón közölte: a miniszterek abban is megállapodtak, hogy az Ariane 6 rakéta tíz év múlva esedékes indítása előtt az Ariane 5 módosított változatát fejlesztik ki Ariane 5 ME néven.

Az ügynökség költségvetésének nagy részét a tagállamok finanszírozzák, a fennmaradó részt pedig az Európai Bizottság adja. A főigazgató eredetileg 12 milliárd eurós költségvetést javasolt, de utalt arra, hogy megelégszik 10 milliárd euróval is. Az ESA miniszteri tanácsának ülésén Franciaországnak sikerült kompromisszumot elfogadtatnia Németországgal az Ariane 5 rakétát követő új európai űreszközről. A két országnak, amely Olaszországgal közösen építi az Ariane hordozóeszközt, különböző volt az álláspontja az Ariane jövőjéről, amely jelenlegi formájában nem elégíti ki maradéktalanul a műholdas piac igényeit.

Franciaország az új generációs Ariane 6 kifejlesztését szorgalmazta, míg Németország egy kevésbé költséges változat, az Ariane 5 ME (Midlife Evolution) módosított verzióját támogatta. A megállapodás értelmében megépítik az Ariane 6 rakétát, a tervek szerint 2021-re vagy 2022-re készül el, előbb azonban az Ariane 5 ME-t fejlesztik ki, várhatóan 2017-re.

A miniszterek jóváhagyták az amerikai űrhajózási hivatallal, a NASA-val való nagyszabású együttműködést az Orion amerikai űrhajó kifejlesztésében. Az Orionnal várhatóan 2020-ig juttatnak ismét embert a Holdra. Az ESA tanácsa jóváhagyta a Marsra küldendő űreszköz programban Oroszországgal történő együttműködés tervét is.

A NASA-val közösen kidolgozott ExoMars program keretében két űrszondát terveznek a Marsra küldeni: egy orbitális pályán keringő műholdat 2016-ban és egy robotizált modult 2018-ban, amely próbafúrásokat végez majd a Marson és a talajmintákat hoz vissza a Földre a 2020-as évek elején.

Több mint 400 millió eurót fektettek be a programba, amelyből a NASA februárban szállt ki. Az ESA Oroszországgal folytatja az együttműködést, ami Proton rakétákat szállít a szondák célba juttatásához, és cserébe elhelyezheti műszereit a műholdon és a robotizált űrmodulon.