További Tudomány cikkek
-
Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk - Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
Az emberiség egy új genetikai korszakba lépett, állítja a Nature magazinban publikált tanulmány. Az ismert mutációknak több mint fele nemrég alakult ki, az európaiaknál sokkal gyakoribb a problémás genetikai változás, mint az afrikai ősökkel rendelkezőknél.
A mostani drámai változást a népesség növekedése okozza, ritka variációk áradatát hozva magával. A tanulmányban 6500 amerikai vizsgáltak meg, 4298 európai és 2217 afrikai ősökkel rendelkezőt. Kiderült, hogy a nagyon ritka mutációknak (az alanyok kevesebb mint 0,1 százalékában volt jelen) a 73 százaléka az elmúlt ötezer évben alakult ki. Összesen 1,15 millió egypontos nukleotid változatot vizsgáltak meg, ezek közül 164 688 volt potenciálisan káros, ez a teljes minta 14 százaléka.
A mutációk néha javítanak a meglévő tulajdonságokon vagy speciálissá teszik azokat. Ilyen volt például, amikor az emberek kivándoroltak Afrikából, világosabbá vált a bőrük a kevesebb napsütés miatt. A filmekből ismert mutációk, amelyekkel lézersugarat tudnánk kilőni a szemünkből, természetesen lehetetlenek, de olyat ismerünk, hogy az emberek ellenállóbbá válnak egyes betegségekkel szemben.
A mutáció azonban a sokszor inkább problémát okoz. Érdekes jelenség, hogy az európaiakban sokkal több a potenciális betegséget okozó mutáció, mint az afrikaiakban – mondta Suzanne Leal professzor. Ennek oka, hogy az első Afrikát elhagyó csoport viszonylag kicsi volt és lecsökkent a genetikai diverzitásuk. A későbbi népességnövekedés pedig már nem védte ki a káros változatok öröklődését.
Korábban a valamilyen káros mutációval született emberek még azelőtt meghaltak, hogy gyerekeik lettek volna. De a modern orvostudománynak hála ez már nem így van, sokkal tovább élnek a mutáns géneket magukban hordozó emberek, emiatt azonban továbbörökíthetik a problémát. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az emberiség ma fogékonyabb a betegségekre. Inkább azt jelenti, hogy a legtöbb betegséget több genetikai variáns okozhatja, különböző emberekben különböző utakon alakulhatnak ki hasonló betegségek.
A felfedezés messzire vezet, megkérdőjelezi például azt a feltételezést, hogy egy betegséget azonos variációjú gének okoznak – mondta Sarah Tishkoff, a University of Pennsylvania genetikusa. A mikor a kutatók a betegségek kialakulásáért felelős géneket kezdték el vizsgálni, hamar kiderült, hogy hibás ez a megközelítés. A jövőben felgyorsulhatnak a betegségekkel és mutációkkal kapcsolatos felfedezések, ahogy egyre pontosabbak és érzékenyebbek lesznek a műszerek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
