A NASA szerves összetevőt észlelt a Marson

A NASA tudósai november huszadikán, az NPR reggeli rádióműsorában azt állították, a Curiosity eget-földet rengető felfedezést tett a Marson – ennél több konkrétumot azonban nem mondanak. John Grotzinger, a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) tudósa a közszolgálati rádióban nagy szavakkal méltatta az új felfedezést, a most is meghallgatható felvétel szerint azt állította, „ez az adat bekerül majd a történelemkönyvekbe”.  A Curiosity november közepén harapott először a talajba.

A tudós azonnal hozzátette, hogy nem mondhat többet addig, amíg a kollégái jobban megvizsgálják az adatokat. A találgatások hamar elindultak: többen szerves anyagokra tippeltek, a NASA azonban pár nap után annyit hajlandó volt közölni, hogy ezek a találgatások tévesek. A rover korábban már kutatta szerves anyagok, konkrétan a metán nyomát, azt azonban egyelőre nem sikerült kimutatni.

Szerves?

Pár héttel ezelőtt tehát a Curisoty ásott két, négy centiméter széles lyukat a marsi talajba a Rocknest nevű területen. Az eddigi elemzések alapján, amelyeket a különböző kamerák fotói alapján végeztek el, nagyon hasonló a talaj ahhoz, amit a korábbi roverek, a Spirit és az Opportunity találtak. Paul Mahaffy, a SAM műszerért felelős mérnök a sajtókonferencián ismertette a legfrissebb adatokat. Elmondta, hogy lényegében mégis képesek szerves anyagokat kimutatni a SAM segítségével, úgy, hogy a mintákat felmelegítik, és elemzik a felszabaduló gázokat, izotópokat.

Egy másik műszerrel, a CheMinnel végzett vizsgálatok szerint a minták fele ismert, vulkanikus eredetű anyagokból áll, másik fele pedig nem kristályos anyagokból, mint az üveg. Az eddigi adatok alapján vizet, ként és klórtartalmú anyagokat találtak a Curiosity mintáiban. A SAM azokról az összetevőkről adott további információt, amelyek kisebb koncentrációban vannak jelen.

A homokban nem szokatlan, hogy vízmolekulákat találnak, azonban a SAM többet mutatott ki, mint amit a tudósok vártak. Valószínűleg oxigént és klór-perklorátot is találtak. Ezt a nagyon aktív anyagot egyébként korábban a Phoenix is kimutatta. Reakcióik más felmelegített anyagokkal a SAM-ben klórtartalmú metánvegyületeket hoztak létre, ezek pedig már szervesnek számítanak. A klór biztos, hogy a Marsról származik, de lehetséges, hogy a szént a Földről a Curiosity vitte magával.

Komjáthy Attila, a NASA JPL helyszínen lévő munkatársa az Indexnek elmondta, hogy a sajtókonferencia utáni egyik kérdése Grotzinger azt válaszolta, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a Mars valamiért elveszítette mágneses terét, ez elindított egy folyamatot, amivel elvesztette atmoszféráját is; vizet, könnyű izotópokat – amit pedig most találnak, az minden, ami megmaradt.

Ekkora műszert még nem vittek

A felfedezésért a SAM (Sample Analysis at Mars) nevű műszer felelős. A SAM három hiperérzékeny műszerből álló csomag. Van benne egy kvadrupól tömegspektrométer, egy gázkromatográf, és egy finomhangolható lézerspektrométer – ez elemzi a talajmintákat, és olyan összetevőket keres, amelyek szenet, vagy más, élethez szükséges elemet tartalmaznak.

A SAM a Curiosity legnagyobb műszere, 39,9 kilogrammot nyom. A tömegspektrométer tömeg szerint elválasztja a vegyületeket és elemeket, így segíti a tudósokat a beazonosításukban. A kromatográf elpárologtatja a mintákat és elemzi a keletkező gázokat. A lézerspektrométer pedig a szénizotópokat, hidrogént és oxigént méri a gázokban.

Mivel jelenlegi tudásunk szerint ezek az elemek elengedhetetlenek az élet kialakulásához, a megtalálásuk alapinformáció lehet a marsi élettel kapcsolatban, akár a múltban létezett, akár most is. Ugyanakkor a mostani bejelentéssel nem igazán kerültünk közelebb a marsi élet megfejtéséhez. A szerves molekulák elengedhetetlen alkotóeleme a szén, gyakorlatilag ez a szerves anyag definíciója (bár többféle definíció létezik, a közös pont, hogy a szerves vegyületek szenet tartalmaznak). A klór önmagában nem szerves anyag, viszont gyakori összetevője a szerves molekuláknak. A kutatók biztosak abban, hogy a Curiosity által talált, szént és klórt is tartalmazó vegyületekben a klór marsi, de a szénről ezt nem tudják ilyen biztosan kijelenteni.

Érthető, hogy az űrhivatal miért óvatos: korábban éppen a NASA tudósai jelentették be, hogy az eddigiektől teljesen eltérő, részben arzénalapú életet találtak egy földi tó mélyén, erről azonban később kiderült, hogy mérési hiba csupán, és továbbra is megállja a helyét az a feltevés, hogy csak szénalapon alakul ki élő szervezet.

A SAM-et a NASA öt céllal küldte a Marsra, amelyek közül mindegyik a bolygó lakhatóságával kapcsolatos. Az űrügynökség szénforrások után kutat, keresi a szerves összetevőket, izotópokat vizsgál, amelyek fontosak az élethez a földön, valamint a bolygó atmoszférájának összetételét vizsgálja. Egyéb gázokat is mér, hogy pontosabb képet kapjunk a Mars klímájának fejlődéséről.

A Curiosity hat hetet töltött talajminták vizsgálatához használható rendszerének tesztelésével egy homokdűnén, amelyet Rocknestnek nevezett el az űrügynökség. A NASA november kilencedikén használta először a  mintavételező készüléket, az anyagot két napig elemezték. Egy november 13-án kiadott közlemény szerint Paul Mahaffy, a SAM vezető kutatója a műszer jó adatokat jelzett, viszont nem fejtette ki, ez mit jelent pontosan.

Kommunikációs hiba

A NASA nem véletlenül időzítette december harmadikára,  az American Geophysical Union (AGU) szokásos éves kongresszusára a bejelentést. Ez egy nagy és rangos természettudományos konferencia, húszezer kutató részvételével a világ minden részéről, akik a rendezvény nevével ellentétben nemcsak a földtudományokkal foglalkoznak, hanem űrkutatással, kémiával és fizikával is.

A rádióinterjú még teljesen egyértelműen nagy felfedezésről beszélt, aztán a szerves anyaggal kapcsolatos találgatásokat nagyon sokáig nem kommentálták, majd egyedül a Mars-járó hivatalos twittere írt róla – ami, mint az esetből is jól látszik, még mindig nem számíthat hivatalos információforrásnak. Ráadásul a JPL hivatalos oldalán még november 29-én is lebegtették a szerves anyagok létét. Aztán cáfoltak, a mostani bejelentéssel pedig gyakorlatilag megcáfolták a cáfolatot.

Az ellentmondásos nyilatkozatok és a kommunikációs csőd nehezen érthető, hiszen a NASA PR-csapata nagyon jól összerakta a Curiosity indulása körüli kampányt, megszavaztatták a rover nevét, folyamatosan követni lehetett a fejlesztést, majd sokkoló videóval álltak elő a hétperces landolásról. Mindez tökéletesen alkalmas volt arra, hogy felkeltse az űrsiklóprogram bezárása után az űrkutatást kevésbé figyelő nyilvánosság figyelmét, azonban az ilyen bakik pillanatok alatt lerombolhatják az eddig sikeresen felépített figyelmet. A NASA-nak pedig szüksége van a figyelemre, hiszen költségvetésüket folyamatosan csökkentik.