Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

A Tejút a ganajtúró bogár iránytűje

2013.01.24. 22:20

Svéd kutatók ganajtúró bogarak mozgását vizsgálva meglepő felfedezést tettek: kísérleteik szerint a bogarak a csillagokat és a Tejút fényét is használják a tájékozódásukhoz. A Lundi Egyetem kutatói Marie Dacke vezetésével csütörtökön publikálták az erről szóló tanulmányt a Current Biology című szakfolyóiratban.

A ganajtúró bogarak képesek meglepően egyenes úton haladni, miközben a nevüket adó trágyagalacsint görgetik. Néha azonban megállnak, felmásznak a golyó tetejére, és körbeforognak – Dacke és kollégái szerint ekkor néznek körül, hogy megfigyeljék a csillagok állását. A kutatásvezető a LiveScience-nek elmondta, hogy a bogarak szemének felső része arra specializálódott, hogy érzékelje a fény polarizációját. A fény polarizációját – amikor a fényhullámok egy meghatározott síkban rezegnek – az emberi szem gyakorlatilag nem látja, de az emlősök kivételével majdnem minden állat érzékeli. A ganajtúró bogár is ezt az információt, illetve a fényes égi objektumok helyzetét használja fel a közlekedéshez.

A svéd kutatók egy afrikai faj, a Scarabaeus satyrus példányaival végeztek kísérleteket Dél-Afrikában. Megfigyelték, hogy a bogarak milyen gyorsan haladnak át egy behatárolt területen holdfényes éjszakán, újholdkor és felhős égnél. Néhány bogárra papírellenzőt erősítettek, ami akadályozta őket abban, hogy felfelé lássanak. Az ellenzős, illetve a felhős égnél közlekedő bogaraknak jóval tovább tartott az út, ezért a kutatók arra következtettek, hogy az állatok valahogy a csillagok fényét is felhasználják a tájékozódáshoz annak ellenére, hogy a szemük túl primitív ahhoz, hogy egy-egy konkrét csillagot megkülönböztessenek.

dung-beetle-head-shield

Ezután egy újabb kísérlet következett, ezúttal egy planetáriumban figyelték meg a bogarak mozgását, miközben hol a teljes csillagos égboltot mutatták meg nekik, hol csak az erősebb csillagok fényét, hol csak a Tejút sávját, hol pedig semmit. A bogarak a Tejút, illetve a teljes csillagos ég alatt ugyanolyan gyorsan szaladtak, minden más körülménynél jóval lassabban. Ez azt sugallja, hogy a Tejút valóságos iránytű a ganajtúró bogaraknak, és ezt erősíti meg egy korábbi kísérlet is, amiben a Scarabaeus zambesianus faj példányai nem tudták egyenesen tartani útjukat, ha holdtalan éjszaka volt, vagy a Tejút a horizont alatt volt.

Dacke szerint az övék az első olyan tanulmány, ami leírja, hogy a rovarok is használják a csillagokat a tájékozódáshoz. Korábban ilyet többször megfigyeltek már madaraknál és emlősöknél. A fény polarizációjának felhasználása is régi trükk az állatvilágban: az ősrákok már több százmillió éve ezt kihasználva növesztettek bifokális szemet, mint azt az ELTE egyik kutatója kiderítette. Szintén az ELTE kutatói igazolták, hogy a viking hajósok napköveiket használva a fénypolarizáció révén tájékozódtak, amikor felhős volt az ég.

Dacke és kollégái most azt szeretnék megvizsgálni, hogy a bogarak pontosan milyen arányban  használják az égi tájékozódási pontokat, illetve szerintük az is egy izgalmas kérdés, hogy mihez kezdenek azok a ganajtúrók, amik olyan területen élnek, ahol a Tejút csak nagyon keveset látszik.