Ekkora földrengés nem ártana Paksnak
Bár a hazai műszerek is észlelték, nem jelent szenzációt az, hogy földrengés volt Splittől nem messze, a dalmáciai Muć környékén, mondta el kérdésünkre dr. Tóth László szeizmológus. A Richter-skála szerinti 4,1-es magnitúdójú rengés tökéletesen általánosnak mondható, ahogy az is, hogy a héten nem ez volt az első földmozgás a térségben, Tóth szerint lehet még rengésekre számítani.
Bolygónkon vannak olyan kifejezetten földrengésveszélyes helyek, ahol a tektonikus lemezek egymásnak feszülnek. A mediterrán térségben az Afrikai lemez ütközik az Eurázsiai lemezzel, és a folyamatosan deformálódás közben felgyűlő energiák akkor szabadulnak el, mikor egy ilyen deformáció „eltörik”, foglalta össze a szakember a földrengés hátterét. Bár ezeket a területeket törésvonalaknak hívjuk, valójában nem pont- vagy vonalszerű helyekről van szó, így földrengés bárhol előfordulhat, nyilván minél közelebb vagyunk egy törésvonalhoz, annál gyakoribbak és annál erősebbek lehetnek a rengések.
A ma reggeli, 4,1-es rengés magyar szempontból közepesen erősnek számít, ennél gyengébbek gyakran vannak, erősebbek azonban csak ritkán. 1956-ban Dunaharasztiban volt például egy 5,6-es, vagyis jóval erősebb rengés, Tóth szerint igazán erős, hatos körüli földrengés ezer évente egyszer fordul elő a Kárpát-medencében.
A szakember szerint az sem okozna gondot, ha egy ilyen, négyes körüli rengés epicentruma közvetlenül Paks körül lenne. „A múltbéli biztonságnövelő programoknak köszönhetően csak azt tudom elképzelni, hogy elővigyázatosságból leállítanák a reaktorok valamelyikét, de egy károkkal járó baleset esélye ilyen körülmények között elhanyagolható”.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!