Valér
2 °C
8 °C

Egy kozmikus céltábla közepén állunk

2013.02.16. 13:04 Módosítva: 2013-02-16 13:08:16
Egyre közelebb jött az aszteroida, majd 27 ezer kilométerrel Indonézia felett távolodni kezdett. Fél nappal korábban egy harmadekkora kődarab belépett a Föld légkörébe és felrobbant Cseljabinszk felett. A két eseménynek nincs köze egymáshoz, de világosan mutatja, mennyire sebezhetőek vagyunk az űrből jövő meteorokkal szemben.

A Cseljabinszk felett felrobbanó meteor volt a legnagyobb, amit az 1908-as tunguszkai esemény óta észleltek (akkor a robbanás kétezer négyzetkilométeres területen tarolta le a tajgát, becslések szerint nyolcvanmillió fát tépett ki a földből). A NASA előzetes vizsgálatai szerint legalább hússzor annyi energia szabadult fel a robbanáskor, mint amekkora a hirosimai atombomba felrobbanásakor. Még szokatlanabb volt, hogy a meteor sérüléseket is okozott, a robbanáskor kitört üvegek több mint ezer embert sebesítettek meg.

Ugyanezen a napon egy kisebb aszteroida is elsuhant a Föld mellett, a 2012 D A14 alig 27 ezer kilométerre közelítve meg a bolygót. A két eseménynek semmi köze egymáshoz, ahogy a szakértők fogalmaznak kozmikus véletlenről van szó, és annak esélye, hogy két ilyen ritka esemény egybeessen majdnem egyenlő a nullával. Ahogy a NASA egyik kutatója, Paul Chodas fogalmazott: "az egész olyan, mintha kozmikus céltábla közepén lennénk, de egyszerűen két ritka esemény történt egy napon". A meteor északról délre haladt, az aszteroida pont az ellenkező irányba tartott, délről északra suhant el (legalábbis a Földről nézve).

A cseljabinszki meteor

Magyar idő szerint péntek reggel öt órakor csapódott a Föld légkörébe a meteor az Urál-hegység déli részén található város felett. A NASA szerint a robbanás ereje 300-500 kilotonnás atomtöltet erejének felel meg. A meteor nagyjából tizenöt méter átmérőjű lehetett és 64 ezer kilométer/órás sebességgel hatolt a Föld légkörébe. A számítások szerint 19-24 kilométer magasan hullhatott darabjaira, hatalmas robbanás kíséretében.

Peter G. Brown, a University of Western Ontario kutatója az Alaszkáig utazó hanghullámok alapján hétezer tonnásnak becsüli a meteorit nagyságát, amikor az a légkörbe csapódott. Az orosz hatóságok a becsapódás utáni néhány órában ennél sokkal kisebbet tippeltek, a helyi beszámolók alapján alig tíz tonnásra becsülték a meteor nagyságát.

A NASA az meteor pályagörbéje alapján azt is kijelentette, hogy aszteroida csapódott a légkörbe, nem üstökös. Naptól való legnagyobb távolsága 2,5-ször nagyobb, mint a Nap-Föld-távolság. Más nagyobb meteorok általában az óceánokba csapódnak a nagyközönségnek észrevétlenül, de a különböző katonai műholdak ezeket is észreveszik. Ezért mondják azt a kutatók, hogy rendkívül szokatlan, hogy emberek is megsebesültek egy meteor miatt.

Páratlan lehetőség

A harmadik

Az összefüggéseket keresők legnagyobb örömére egy harmadik égi jelenség is csatlakozott az előző kettőhöz, médiajelentések szerint a Kaliforniai öbölben is észleltek egy meteoritot, helyi idő szerint este 10:45 perckor. Ennek nagysága azonban eltörpül az előző két aszteroida mellett.

Kuba középső részén is felrobbant állítólag egy meteorit - legalábbis ezt jelentette a kubai média szemtanúkra hivatkozva.    A híradásokban a szigetország Cienfuegos tartományának lakosait szólaltatták meg, akik elmondták, hogy még csütörtökön, helyi idő szerint este nyolc órakor egy fényes objektumot pillantottak meg az égen. Akkora volt, mint egy busz, majd a "Napnál nagyobb" tűzgolyóvá változott, és 3-4 perccel később egy erős robbanás történt. A Havana Times című lap szerint a cienfuegosi Rodasban a robbanás megrázkódtatta a házakat, de sérültekről és károkról nem érkeztek hírek. Szakértőket küldtek a térségbe, hogy kutassanak az állítólagos meteorszerű égitest darabjai után.

A 2012DA14 jelű aszteroida háromszor akkora volt, mint a cseljabinszki meteor. Ha a légkörbe csapódott volna, tízszer akkora energia szabadult volna fel, mint az orosz meteornál felszabadult. A csillagászok nem biztosak abban, mi történt volna, ha az aszteroida becsapódik.

A tunguszkai eseménynél egyes becslések szerint sokkal nagyobb energia szabadult fel, de becsapódás nem történt, a meteor a levegőben robbant szét. Hasonló méretű aszteroida azonban akár el is érheti a Föld felszínét, ötvenezer évvel ezelőtt egy Arizona felett belépő meteor 1,2 kilométer széles krátert hagyott maga mögött. Egyes becslések szerint a mostani kisbolygó nagyjából két kilométer széles krátert robbantott volna ki a Földből.

A 2012 DA14-et egy spanyol amatőr csillagász, Jaime Nomen vette észre még 2012. február 23-án. Már akkor feltűnt, hogy veszélyesen közel kerülhet a Föld pályájához, de nem lesz becsapódás. Az aszteroida végül 27 ezer kilométerre közelítette meg a Földet, Indonézia felett volt a legközelebbi pont. Ebben a pillanatban 13 kilométer/másodperces sebességgel száguldott.

Az aszteroida 2046-ban megint közel kerül a Földhöz, de a számítások szerint akkor sem fog becsapódni. Paul Chodas, a NASA bolygókutató részlegének egyik kutatója szerint hosszú időre biztonságban érezhetjük magunkat ettől az aszteroidától.

Ilyen közel még soha nem került aszteroida a Földhöz, legalábbis amióta léteznek modern csillagászati távcsövek, így ez az esemény páratlan lehetőséget teremtett a csillagászoknak az ilyen kisbolygók megfigyelésére. Hónapok óta készültek különböző mérésekkel, csillagászok százai próbálták bizonyítani különböző elméleteiket. Az egyik például arról szól, hogy a Föld közelében elsuhanó kisbolygóknak a felszíne más, mint a gravitációs mezőtől távolmaradó aszteroidáké. Ennek oka elméletileg az lenne, hogy a gravitációs mező keltette szeizmikus mozgás miatt az aszteroida felszínéről elszáll a rárakódott por.

Napi nyolcvan tonna

A Naprendszerben milliárdnyi kisebb-nagyobb kődarab kering, ezek elég gyakran keresztezik a Föld útját. A legtöbb annyira apró, hogy nem vesszük észre még a legkifinomultabb műszerekkel sem, a nagyobbakat hullócsillagként látjuk. Ezek sem érik el soha a Föld felszínét. Labdaméterű meteorok naponta becsapódnak a légkörbe, autóméretűek egy-két havonta keresztezik a Föld pályáját. A csillagászok becslése szerint naponta nyolcvan tonna kőzet hullik le a magasból.

A NASA eddig 9697 úgynevezett NEO-t (Near Earth Object), vagyis földközeli objektumot fedezett fel az elmúlt években. Ezek azok az égitestek, amelyek pályája 1,3 CsE távolságon belül keresztezi a Föld pályáját, így fennáll az ütközés veszélye. A NASA évi négymillió dollárt költ erre a programra, azonban ez nem elég az összes aszteroida megtalálására. A kutatók a 2012 DA14 aszteroidához hasonló égitesteknek csak a tíz százalékát ismerik.