Károly, Karola
-4 °C
3 °C

Leporolták egy hatalmas csillagbölcső képét

2013.03.05. 10:46

A tőlünk 8000 fényévnyire lévő Skorpió csillagképben található az NGC 6357 néven katalogizált, hatalmas gáz- és porfelhők által alkotott terület, amit Homár-ködnek is neveznek. Az ESO VISTA-távcsővével a közelmúltban készített infravörös felvétel új arcát mutatja meg az ismert csillagbölcsőnek. (A Chilében lévő távcsővel végzett égboltfelmérő program során látható és infravörös tartományban készítenek felvételeket galaxisunk különböző régióiról.)

Az alábbi képen a Homár-köd egész máshogyan fest, mint ahogyan az optikai tartományban megismertük, mert az infravörös sugárzás áthatol a látható fény nagy részét elnyelő porfelhőkön.

Az NGC 6357 az ESO VISTA-távcsövének infravörös felvételén (ESO/VVV Survey)
Az NGC 6357 az ESO VISTA-távcsövének infravörös felvételén (ESO/VVV Survey)

A régió egyik fényes csillagáról, amely Pismis 24-1 néven ismert, például eddig azt gondolták, hogy az ismert legnagyobb tömegű csillag, mígnem fény derült rá, hogy valójában három nagyon fényes és hatalmas csillag közös rendszere. Az égitestek egyenként valamivel kisebbek, mint 100 naptömeg, azaz még így is galaxisunk legnagyobb tömegű csillagai közé tartoznak. A Pismis 24-1 trióját alkotó objektumok a Pismis 24 csillaghalmaz legfényesebb tagjai, melyek mind ugyanabban az időben keletkeztek az NGC 6357-ben.

Az NGC 6357 látható tartományban, a DSS2 égboltfelmérés képén (balra), összehasonlítva a VISTA infravörös felvételével (ESO/VVV Survey/Digitized Sky Survey 2/D. Minniti).
Az NGC 6357 látható tartományban, a DSS2 égboltfelmérés képén (balra), összehasonlítva a VISTA infravörös felvételével (ESO/VVV Survey/Digitized Sky Survey 2/D. Minniti).

A VISTA a valaha épített egyik legjelentősebb égboltfelmérő távcső, amelyet arra terveztek, hogy az infravörös tartományban térképezze fel az eget. A VVV (VISTA Variables in the Vía Láctea) program – amelynek keretében a most közölt felvétel is készült – a bulge közepét, valamint Tejútrendszer síkjának egy kis részét vizsgálja.  Ezáltal egy olyan adatbázis jöhet majd létre, amely nagyban segíti a kutatókat a Tejútrendszer eredetének, szerkezetének, valamint korai állapotának tanulmányozásában.

Az NGC 6357 egy részét optikai tartományban korábban már többek között a Hubble-űrtávcsővel és a VLT-vel is megfigyelték. Összehasonlítva ezeket az új, infravörös képpel, feltűnő különbségeket lehet észrevenni. Az infravörös tartományban a vörös színű hidrogénfelhők alig látszanak, ugyanakkor a rózsaszínesnek jelzett , indákként kinyúló gázfelhők csak ebben a tartományban tűnnek elő.