Szociológusok vizsgálják a vörösiszap-katasztrófa társadalmi hatásait

Kutatók vizsgálják a 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófának az érintett települések társadalmára gyakorolt hatásait. Az április végéig tartó felmérés célja a lakosság véleményének és tapasztalatainak megismerése a katasztrófa óta eltelt időszak eseményeiről, a kártalanításról, az újjáépítésről és a településük jövőjéről.

A vörösiszap-katasztrófa társadalmi hatásvizsgálata során március 8. és 24. között 360 családot keresnek fel a kérdezőbiztosok – mondta el Ferencz Zoltán kutatásvezető szerdán. Hozzátette: a lakossági kérdőíves vizsgálat csak az egyik része a devecseri önkormányzat megbízásából indult átfogó szociológiai felmérésnek. A hatásvizsgálatot gazdasági-statisztikai adatelemzéssel kezdték, ebben egyebek mellett a három település és az érintett kistérség vállalkozásaiban bekövetkezett változást vizsgálták.

A szociológus elmondta, hogy az előkészítés során interjúkat készítettek az iszapömlést követő mentésben-helyreállításban jelentős szerepet betöltött karitatív és civil szervezetekkel, illetve polgármesterekkel, és a megyei védelmi bizottság vezetőivel. Két hete Kolontáron és Devecserben tartottak fókuszcsoportos vizsgálatokat a közintézmények, óvodák, iskolák vezetőivel, orvosokkal és a helyi civil szervezetekkel. A pénteken induló kérdőíves felméréshez a lakosságot két csoportra osztották: azokra, akik a katasztrófában közvetlenül kárt szenvedtek, vagyis elöntötte az otthonukat a vörösiszap, illetve akiket kisebb kár ért, vagy nem voltak közvetlenül érintettek - mondta Ferencz Zoltán.

Online felmérés indult a mentésben-helyreállításban dolgozó önkéntesek megkeresésével – tette hozzá Bartal Anna Mária, az önkéntességet vizsgáló kutatásvezető. Az eltelt egy hét alatt eddig több mint 240, az ország különböző részeiről az ajkai térségbe érkezett segítő töltötte ki a kérdőívet, amellyel arra keresik a választ, hogy mi motiválta őket az önkéntes munkára. Szeretnék felderíteni azt is, hogy Magyarországon kik vállalkoznak anyagi ellenszolgáltatással nem járó, segítő munkára, és annak milyen szerepe volt – jegyezte meg.

Véleménye szerint eddig egyik vizsgálóbizottság vagy hivatalos jelentés sem szólt a súlyos környezeti katasztrófát követően a társadalomban bekövetkezett változásról. A hiánypótló felmérés a települések jövőképe mellett a tapasztalatok megismeréséhez, és a fejlődési irányok kialakításához járul hozzá - vélekedett. A kutatás eredményét a begyűjtött adatok kiértékelését követően várhatóan májusban teszik közzé, az önkéntesek a www.vorosiszap-kutatas.hu oldalon található kérdőív kitöltésével segíthetik a kutatók munkáját.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.