Ismeretlen baktériumot találtak az oroszok az Antarktiszon
Nagy jelentőségű, de egyelőre meg nem erősített felfedezésről számolt be az orosz kutatók antarktiszi expedíciójáról Szergej Bulat, a szentpétervári nukleáris fizikai kutatóintézet munkatársa. Bulat az orosz Ria Novoszti hírügynökségnek azt mondta el, a kutatócsoport olyan, egészen új típusú baktériumot talált egy jég alá zárt tóból vett vízmintában, amelyiknek a DNS-e nem hasonlít egyetlen ismert fajéra sem. A Vosztok-tó, ahonnan a minta származik, édesvizű, és becslések szerint 14 millió éve van elvágva a külvilágtól. Amikor az orosz kutatók 2012. májusában hosszas előkészítés után megfúrták a tavat és mintákat vettek belőle, abban reménykedtek, hogy olyan új létformákat találnak benne, amelyeket a különleges körülmények között, a külső hatásoktól elszigetelne dolgozó evolúció termelt ki az évmilliók alatt. Úgy tűnik, ez a jóslat bevált.
Bulat azt mondta, a DNS mindössze 86 százalékban egyezik a hozzá leginkább hasonlító, a tudomány által ismert genetikai örökítőanyaggal, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy teljesen új (90 százalékos egyezésnél már ismeretlen organizmusnak szokás minősíteni a DNS gazdáját).
Az antarktiszi jég alatti tavak vizsgálata azért izgatja különösen a tudósok fantáziáját, mert úgy gondolják, az ottani körülmények nagyon hasonlíthatnak a naprendszer külső bolygóinak holdjain tapasztalhatóhoz, például a Jupiter körül keringő Európához, vagy a Szaturnusz Enceladus holdjához. Az antarktiszi baktériumok létezése, és vizsgálatuk így fontos következtetésekhez és feltételezésekhez vezethet az esetleges Földön kívüli élet kialakulásával kapcsolatban.
Az Antarktisz jégpáncélja alatt eddig 150, a külvilágtól évmilliók óta elszigetelten fekvő tavat fedeztek fel, amelyekben folyékony halmazállapotú, nagy nyomású, alacsony hőmérsékletű vizet sejtenek a tudósok. A Vosztok a leghíresebb és a legnagyobb ezek közül, nagyjából 250 kilométer hosszú, 50 km széles, az átlagos mélysége 340 méter. 5400 köbkilométernyi vizet feltételezik a medrében, amivel a világ hatodik legnagyobb tava a Kaszpi-tenger, a Bajkál, a Tanganyika, az észak-amerikai Felső-tő és a Malawi-tó után. A létezését az ötvenes évek szovjet kutatásai óta sejtik, de csak 1996-ban bizonyosodott be, hogy tényleg ott van a jég alatt.
Az új típusú DNS felfedezése az évszázad tudományos szenzációja lehet, ha bebizonyosodik, de a tudományos közvélemény szkeptikus ilyen téren, mióta 2010-ben Kaliforniában különleges, a DNS-ében arzént használó baktériumot találtak a NASA kutatói, de aztán kiderült, hogy az egész tévedés volt. Az orosz kutatók azt állítják, náluk a tévedés lehetősége, illetve az, hogy a vízminta a fúrás során esetlen szennyeződött volna, kizárt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
