Nem meteor, üstökös ölhette meg a dinókat
Egy korábban feltételezettnél kisebb méretű, nagyon gyorsan mozgó objektum becsapódása hozta létre a 180 kilométer széles mexikói Chicxulub-krátert, hangzott el a 44. Hold- és Bolygókutató Konferencián. Néhány kutató azonban kétkedéssel fogadta az új elméletet. A legtöbben úgy vélik, hogy egy nagy és lassan mozgó aszteroida áll az őskori esemény hátterében, ami összefüggésbe hozható a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalásával.
Az űrből érkező szikla irídiumban gazdag réteggel terítette be a bolygót, és a megnövekedett koncentráció arra utal, hogy a kémiai anyag az űrből származott. Csakhogy a New Hampshire-i Dartmouth Főiskola kutatócsoportja azt állítja, hogy az irídiummal kapcsolatos következtetések hibásak. Az irídiumot összehasonlították egy másik űrből érkezett anyag, az ozmium szintjével (ami szintén a becsapódás után rakódott le), arra a következtetésre jutottak, hogy az ütközés hatására kevesebb törmelék szóródott szét, mint azt korábban feltételezték.
Miután újra kiszámolták az értékeket arra jutottak, hogy egy kisebb méretű objektumnak kellett telibe trafálnia a Földet. A kutatómunka második részében a frissített adatok segítségével próbálták meg rekonstruálni, hogy mi történhetett a Chicxulub-kráternél.
Jason Moore és munkatársai szerint egy nagyjából 5 kilométer átmérőjű aszteroida képes ennyi irídiumot és ozmiumot szétszórni a bolygónkon, de egy lassan mozgó ekkora aszteroida nem hozna létre majdnem 200 kilométer széles krátert. Szerintük az objektum gyors volt, feltehetően egy hosszú periódusú üstökös csapódott be. Ezek az üstökösök száz, ezer, vagy szélsőséges esetben több millió év alatt kerülik meg a Napot.
Gareth Collins, aki a londoni Imperia College munkatársaként kutatja a becsapódási krátereket, szép munkának nevezte az új elemzést, de szerinte a geokémiai adatok alapján nem jelet pontosan megbecsülni a becsapódott objektum méretét. A geokémia információk csak azt árulják el, hogy mennyi anyag szóródott szét világszerte, de nem utalnak az objektum tömegére.
A tanulmányban azt írják, hogy a becsapódó objektum tömegének 75 százaléka szóródott szét globálisan, és ebből következtetnek a kis méretére – mondta Collins. Könnyen lehet azonban, hogy csak 20 százaléknyi anyag szóródott szét, így tehát egy nagyobb, lassan mozgó aszteroida becsapódása is lehetséges.