Ákos, Bátor
4 °C
10 °C

Az év, amikor nem volt nyár

2013.03.26. 18:27

1816 a nyár nélküli év néven vonult be a történelemkönyvekbe: bár a Föld átlaghőmérséklete 0,4-0,7 Celsius fokkal maradt el csak a szokásostól, a lehűlés példátlan mezőgazdasági katasztrófához és éhínséghez vezetett az Egyesült Államokban, Kanadában és Nyugat-Európában. A helyzet olyan rossz volt, hogy John D. Post történész egész kötetet szentelt neki A nyugati világ utolsó nagy létfenntartási válsága címmel.

A válság legfontosabb oka a történészek szerint az indonéziai Tambora vulkán egy évvel korábbi kitörése volt, ami 1815. április 5-én kezdődött, napokon át tartott, és 80 köbkilométernyi vulkáni anyagot bocsátott a levegőbe. Ez volt az emberiség írásos történelmének legnagyobb vulkánkitörése.

Tambora volc

A 8 fokozatú vulkánkitörési indexen 7-es erősségű, szuperkolosszálisnak nevezett kitörés hatásaihoz hozzájárult, hogy a Föld éppen az úgynevezett Kis jégkorszakban volt: a 14-től a 19. századig terjedő időszakban Nyugat-Európában a hőmérséklet 1-2 fokkal egyébként is elmaradt a későbbi évtizedek átlagától.

A kitörés egybeesett a Dalton-minimumként ismert, 1790-től 1830-ig tartó időszakkal, amit az átlagosnál alacsonyabb intenzitású naptevékenységgel lehet a legjobban jellemezni. Egyes kutatók azzal érvelnek, hogy ezt az anomáliát éppen az erősödő vulkáni tevékenység okozta.

Bicikli, Frankenstein

A Tambora által kibocsátott vulkáni anyag 1816-ra száraz ködként terült el Amerika észak-keleti területei fölött. A nap vörösre változott, és a napfoltokat szabad szemmel is ki lehetett venni. Több amerikai államban még júniusban is esett a hó, és korabeli beszámolók szerint a farmerek hiába ültették újra az elfagyott termést, észak-keleten még júliusban és augusztusban is minden elfagyott. Pennsylvaniában megesett, hogy a hőmérséklet órákon belül 35 fokról fagyközeli állapotra süllyedt.

A természeti katasztrófa Európában a 19. század legsúlyosabb éhínségéhez vezetett: Walesben, Írországban és Németországban tömegek éheztek, és a válság több helyütt lázadásokhoz, gyújtogatáshoz és fosztogatáshoz vezetett.

A természeti katasztrófa Magyarországon is éreztette hatását: a feljegyzések szerint barna hó esett, amit az esőfelhőkben megtelepedő vulkáni por okozott.

Egyes becslések szerint csak Európában kétszázezer áldozatot követelt az elmaradó nyár által okozott éhínség.

A New Scientist egy 2005-ös cikke szerint a nyár nélküli évnek pozitív hozadékai is voltak. Németországban zab híján nem tudták etetni a lovakat, így egy német feltaláló, Karl Dreis kényszerűségből alternatív szállítóeszközön kezdett agyalni – állítólag így született meg a futógép, a kerékpár őse. Az angol író, Mary Shelley ugyanebben az évben Svájcban nyaralt, de mivel a nyár elmaradt, ő a négy fal közé szorult, és jobb híján írt: ekkor készült el a Frankenstein című regény.