Közel 880 ezer dollárral, vagyis bő 200 millió forinttal támogatja az amerikai National Science Foundation a University of Iowa egyetem kutatását az új-zélandi mocsári csigák nemi életéről. Az alapítvány évi 7 milliárd dollárból gazdálkodik, és rajta keresztül finanszírozza a mindenkori amerikai kormány az állami támogatású, nem orvosi célú tudományos alapkutatások nagy részét. A 200 milliós csigaszex-projektcsak első hallásra tűnik bizarrnak, valójában fontos evolúciós kérdésekre adhatja meg a választ.
Az új-zélandi mocsári csiga (Potamopyrgus antipodarum) különlegessége, ami a kutatás tökéletes tárgyává teszi, hogy képes szexuális, és aszexuális módon is a reprodukcióra. A kutatók azt próbálják kideríteni, miért választja egyiket vagy másikat az állat. Elvileg az aszexuális szaporodás kevesebb energiabefektetéssel és kockázattal jár, így fel kell mutatnia valamilyen evolúciós előnyt a szexnek is, amiért az terjedt el az állatvilágban. Ilyen előny lehet a génveszteség csökkenése, vagy a kevesebb mutáció kialakulása.
A kutatást 2015-ig finanszírozza az amerikai állam, a hosszú távú célkitűzések között szerepel annak kiderítése, hogy miért alakult ki egyáltalán a szex, és miért van szükség férfiakra. Az a megoldás ugyanis, hogy az anya egyszerűen klónozza saját magát biológiailag sokkal gyorsabb és hatékonyabb, nem kell hozzá például megfelelő párt keresni és találni sem. Egy kizárólag aszexuális példányokból álló faj alapban dupla sebességgel képes szaporodni, hiszen egy szülő elég az utód létrehozásához. Ez olyan evolúciós előny, amit a szexuális reprodukciónak, és a két nem kialakulásának valamivel ellensúlyozni kellett, hogy az evolúciós küzdelemben fennmaradjon - ezt a rejtélyes tényezőt keresik az amerikai tudósok.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!