Új típusú szupernóva-robbanást azonosítottak

A Carnegie Institution munkatársai az Ia típusú szupernóva-robbanások új fajtáját azonosították, amely a főtípusnál halványabb, kisebb energiájú, és valószínűleg nem pusztítja el a fehér törpét. A szupernóvákat két fő csoportba oszthatjuk. Az elsőbe az úgynevezett kollapszárok tartoznak, ilyen módon nagytömegű csillagok fejezik be pályafutásukat. A másik csoport az Ia típusú szupernóváké, ez esetben az explózió egy kettős rendszer fehér törpe komponensét érinti, és a modellek szerint azt teljes egészében el is pusztítja.

Az új típus az Iax jelzést kapta, az ilyen robbanások halványabbak és kisebb energiájúak, mint az Ia típusúak, ezért valószínűleg a fehér törpe a kataklizmában nem semmisül meg. A kutatócsoport vezetője, Ryan Foley szerint egy mini szupernóváról van szó, az Iax a szupernóva-populáció törpéje.

A kutatók összesen 25 darab Iax típusú szupernóvát azonosítottak, ezek közül egyik sem idős csillagokkal teli elliptikus galaxisban robbant, ami azt sugallja, hogy ezek az explóziók fiatal csillagrendszerekben történnek. Az észlelési adatok széles körét áttekintve a csoport arra a következtetésre jutott, hogy a robbanás olyan kettős rendszerekben következik be, amelyek egyik komponense egy fehér törpe, ami a külső hidrogénburkát elvesztett kísérőjétől héliumot szív el.

Nem teljesen világos azonban, hogy végső soron mi okozza a kataklizmát. Elképzelhető, hogy a külső héliumréteg robban be, ami aztán egy lökéshullámot indít a fehér törpébe, de az is lehet, hogy először a fehér törpe gyullad be az akkréció nyomán feldúsult hélium hatásának köszönhetően. A törpe azonban mindkét esetben túlélheti a katasztrófát, ellentétben az Ia típusú robbanásokkal.

Foley és kollégái becslése szerint az Iax gyakorisága harmada az Ia típusénak. Annak oka, hogy csak ilyen kevés példányt detektáltak belőle, abban keresendő, hogy a leghalványabb fényessége mindössze század része az Ia típusúakénak. A munkát a tervek szerint 2017-ben elkezdő LSST (Large Synoptic Survey Telescope) azonban akár több ezret is azonosíthat majd belőlük. Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journal c. folyóiratban fog megjelenni.