Így lesz konzervatívból liberális tíz perc alatt

Általánosan elfogadott tétel a politikában, politológiában, hogy egy választási kampányban a pártoknak, elnökjelölteknek a bizonytalan szavazókra kell koncentrálniuk, az ő meggyőzésük a győzelem kulcsa, mivel az egyes pártokhoz, politikusokhoz, eszmékhez hű választók meggyőződése betonbiztos, nem lehet őket megingatni. Ennek legjobb példája volt a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányban Mitt Romney hírhedt kiszivárgott beszéde, amiben azt ecsetelte, hogy az amerikaiak 47 százaléka az államon élősködik, és ők ha törik, ha szakad, Obamára fognak szavazni, a republikánusok számára elérhetetlen ez a réteg. Egy svéd kísérlet most azt látszik bizonyítani, hogy ez nem így van, az emberek sokkal rugalmasabbak, ha a politikai nézeteik megváltoztatásáról van szó.

Kísérletükben a svédországi Lund egyetem kutatói a svéd választások előtti utolsó héten végeztek közvéleménykutatást Malmö utcáin. Az alanyoktól megkérdezték, hogy a választáson induló két nagy párt, a konzervatívok, és a szociáldemokraták közül melyikhez húznak inkább, majd egy 12 kérdésből álló kérdőívet töltettek ki velük. Ezeken csupa olyan kérdés szerepelt, amelyekben a két oldal véleménye szöges ellentétben áll egymással, az adópolitikától az atomenergia felhasználásáig. A kérdezőbiztos eközben kitöltött egy kérdőívet az alany válaszaival éppen ellentétes opciókat választva, majd a kiértékelésnél titokban megcserélte a két lapot - így az derült ki, hogy a megkérdezettet politikai nézetei éppen az ellenkező táborba sorolják.

Meghökkentő módon csak a válaszolók 22 százaléka vette észre, hogy manipulálták a kérdőívét, a többiek simán elfogadták a meggyőződésükkel ellentétes eredményt. Amikor a kísérlet végén újra megkérdezték, melyik oldalra fognak szavazni, a kísérleti alanyok 10 százaléka megváltoztatta a kérdőívezés elején adott válaszát, 19 százalék biztos pártválasztóból bizonytalanra módosított, 18 százalék pedig bizonytalanról biztosra. Összesen a megkérdezettek 47 százalékának sikerült pár perc alatt megváltoztatni a politikai meggyőződését.

A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában a kísérlet vezetője, Lars Hall azt írja, a jelenség bemutatása mellett egyelőre ötlete sincsen arra, hogy ezt a manipulációt hogyan lehetne irányítottan előadni (ha lenne, már rég eladta volna a trükköt Hillary Clintonnak vagy Chris Christie-nek, vagy akár mind a kettőnek, írja a 2016-os amerikai elnökválasztás esélyesnek tartott jelöltjeire célozva).

A tudományos közvéleményt megosztotta a kísérlet, Eugene Borgida, amerikai pszichológus professzor például azt mondta, közismert tény, hogy ha az embereknek meg kell indokolni valamivel a nézeteiket, az automatikusan gyengíti ezeket a meggyőződéseket. A svéd kísérlet sikeres manipulációja Borgida szerint legjobb esetben is átmeneti, és az alanyok rövid idő után visszatérnek a régi beidegződéseikhez és a megszokott politikai preferenciájukhoz. Maga Hall is elismerte, hogy a kísérleti alanyok több mint fele megmaradt a támogatott pártjánál még akkor is, amikor azt hitte, valójában mindenben az ellenkezőjét gondolja, mint a választott politikai oldala.