![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Öt hónaposan tudatuknál lehetnek a babák
További Tudomány cikkek
-
A pamplonai bikafuttatáson derült ki, máshogy mozog a pánikoló tömeg, mint gondolták
- A WHO rákkeltő címkével látná el a szeszes italokat Európában
- A mamahotelért mindenki nagy árat fizet, pedig a spórolásra lett kitalálva
- Itt lehet a megoldás az alkoholizmusra
- Szivárványszínű felhőket észleltek a Mars egén
Nehéz kitalálni egy csecsemő csillogó szemeibe nézve, hogy mi játszódhat le kis fejében, de egy francia kutatócsoport megpróbált választ találni erre a kérdésre. A tudósok szerint a kisbabák már öt hónaposan a tudatosság és a memóriahasználat jeleit mutatják.
![baba](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/416/4160/41603/4160342_2be30675d70c57ac33a7f2eeb4c70723_wm.jpg)
Neurológusok évtizedek óta kutatják a tudatosság egyértelmű jelét az agy elektromos aktivitásában. Egy ilyen jel megmutathatná, mikor vannak a minimálisan tudatos vagy altatott felnőttek tisztában környezetükkel, és hogy mikortól kezdődik a tudatosság a csecsemőknél.
A felnőtteken elvégzett tanulmányok bizonyos mintát mutatnak az agyi aktivitásban: amikor az érzékszerveink észrevesznek valamit, például egy mozgó tárgyat, az agy látásközpontja aktiválódik, akkor is, ha a tárgy gyorsabban mozog annál, hogy tudatosan észrevegyük.
Ha egy tárgy hosszú ideig van a látómezőnkben, a jele eljut az agy hátuljából a prefrontális kéregbe, amely addig ott tartja a képet, amíg észrevesszük. A tudósok meg tudják különböztetni azokat a jeleket, amelyeket az érzékszervek működése generál, illetve a késleltetett jeleket, amikor az információ eljut a prefrontális kortexbe. Az egész persze rendkívül gyorsan történik: kevesebb mint a másodperc harmada alatt.
Francia kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy ez a kétlépéses mintázat jelen van-e a csecsemőkben is. A csapat 240 csecsemő koponyájára erősített elektródákkal monitorozta az agyi aktivitásukat. Kétharmaduk túl mozgékony volt a vizsgálathoz. A maradék nyolcvan, 5 és 15 hónap közötti babával sikerült elvégezni a kísérletet, amelyben a másodperc töredékéig egy arcot mutattak nekik.
Sid Kouider, a CNRS, nemzeti kutatási ügynökség kutatója figyelte az ingadozásokat az elektromos aktivitásában. Ezek tudományos neve eseményhez kötött potenciál (event-related potentials – ERP). A legalább egyéves babáknál ugyanolyan ERP-mintákat találtak, mint a felnőtteknél, viszont háromszor lassabban.
A kutatókat meglepte, hogy már az öt hónapos alanyoknál is észlelhető volt a második hullám, még akkor is, ha csak nagyon gyengén látszott. Kouider spekulációja szerint a lassú második hullám akár már kéthónapos kortól kimutatható.
Kouider és kollégái Science-ben megjelent tanulmánya szerint a tudatosság jele lehet, hogy a prefrontális kéregben eltárolt kép a munkamemóriába kerül. Kouider továbbvinné a vizsgálatokat, és a tanuláshoz, főleg a nyelvtanuláshoz kapcsolódó agyi aktivitásokat szeretné megkeresni. „Most úgy gondoljuk, hogy amikor a babák gyorsan tanulnak, nincsenek tudatában annak, hogy mit tanulnak, egyáltalán nem tudatosak. Lehet, hogy ez nem igaz” – írta Kouider.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)