Úton a második Vega hordozórakéta
További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Kedden hajnalban sikeresen útjára indították a Francia Guyanában található kourou-i űrközpontból az Európai Űrügynökség (ESA) második Vega hordozórakétáját. A második Vega hordozórakéta eredetileg közép-európai idő szerint szombat hajnalban indult volna Kourou-ból, de az indítást azonban a légkör magasabb rétegeiben fújó erős szél miatt az utolsó pillanatban el kellett halasztani.
Az olasz vezetéssel kifejlesztett rakéta tavaly év eleji bemutatkozása alkalmával állt pályára több kisebb űreszköz mellett a Masat–1, az első magyar készítésű műhold. A Vega VV02 nevű hordozóeszköz ezúttal két Föld-megfigyelő holdat, az európai Proba-V-t és a vietnami VNREDSat-1-t, valamint az első észt műholdat, egy egyetemi kutatásokra szolgáló pikoszatellitet, az ESTCube-1-et állította Föld körüli pályára.
Jó reggelt, Vietnam
A Proba-V az ESA kísérleti Proba (Project for On-Board Autonomy) sorozatának negyedik tagja. A műhold a földi növénytakaró változásait figyeli meg napi szinten. Az adapterrel együtt elsőként levált Proba-V 820 kilométer magas pályán működik.
A vietnami VNREDSat-1A 665 kilométeres magasságban kering. A 120 kilogrammos műhold feladata a klímaváltozás hatásainak kutatása, a katasztrófa-megelőzés, valamint a természeti erőforrások jobb kihasználásban való segítség. A szatellitet a vietnami kormány megrendelésére az európai EADS Astrium építette. Ez a harmadik vietnami műhold, az előző kettő távközlési céllal épült. A mostani az első, amely Föld-megfigyelési feladatot lát el: 2,5 - 10 méteres felszíni felbontású optikai műholdfelvételeket készít.
A vietnamiéhoz hasonló űrpályán mozog az első észt űreszköz, az ESTCube-1, amely méreteiben a magyar Masat-1-hez hasonló, alig 1,3 kilogramm. A magyar műholdhoz hasonlóan egyetemi építésű miniatűr kísérleti pikoműhold az észt űrkutatás fejlesztésén kívül műszaki célt is szolgál: a napszél ionjait felhasználó, úgynevezett elektromos napvitorla technológiát teszteli.
Egyedülálló konstrukció
A harminc méter hosszú és három méter átmérőjű, 137 tonna összsúlyú Vega hordozórakéta fejlesztését 1998-ban kezdték el, a projekt költsége 776 millió euró, azaz 230 milliárd forint volt, amelynek csaknem 60 százalékát Olaszország vállalta magára. A Vega az ilyen méretű hordozórakéták kategóriájában egyedülálló, egyszerre több műholdat tud eltérő pályára állítani. Ez a képesség lényeges újdonság, nemcsak az európai hordozórakéta-palettán, hanem világviszonylatban is. Kis terheket, 300 kilogrammtól 1500 kilogrammig szállít Föld körüli alacsony poláris pályára, amelyekkel tudományos megfigyeléseket végeznek. Az északi félteke második legfényesebb csillagáról, a Vegáról nevezték el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
