MTI/Index
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Kemofóbok, szevasztok! Az alkimisták már a konyhában vannak, és rotyogtatnak - Ünnepnapok a csillagászoknak, pénteken és szombaton is ritka jelenségek az égen
- Tizennégyszer is nyerhetünk a lottón, csak nem egyedül kell játszani
- A rendszeres ülőmunka 16 százalékkal növeli a halálozás kockázatát
- Nem irreális az időutazás, ha van egy jóféle féreglyukunk
Legalább 1,5 milliárd éves vízlencséket fedeztek fel tudósok egy kanadai bánya mélyén, amelyben szerintük olyan őskori mikrobák lehetnek, amelyeknek a leszármazottaik ma is élnek.
A Nature brit tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint a lelet megerősíti a reményt, hogy az élet megjelenésére alkalmas víz fennmaradhatott a Mars felszíne alatt is.
Az Ontario tartományban lévő a Timmins bányában 2,4 kilométer mélyen brit és kanadai tudósok által felfedezett víz ugyanis a prekambrium (az első földtörténeti idő) óta a világtól teljesen elszigetelve maradt fenn. A prekambrium 4,5 milliárd éve kezdődött a földkéreg kialakulásával, és a szilárd vázú állatok megjelenéséig tartott, mintegy 540 millió évvel ezelőtt.
A víz elemzése során felfedezték, hogy oldott gázokban – hidrogénben, metánban és ritka gázok izotópjaiban (hélium, neon, argon és xenon) – gazdag. Márpedig ezek a gázok alkalmasak arra, hogy biztosítsák évmilliárdok során a Naptól távol élő mikrobák számára szükséges energiát.
A történelem előtti légkörben található xenon izotóppal összehasonlítva a föld alatt rekedt vízben talált bizonyos xenon izotópokat a tudósok úgy vélik, hogy a víz kora legalább 1,5 milliárd év. Más jelek szerint viszont akár közel 2,7 milliárd éves is lehet, megközelítőleg ennyi ugyanis a kőzet kora, amelyben benn rekedt.
„Ez rendkívül fontos a tudósok számára, akik azt kutatják, hogyan fejlődnek a mikrobák elszigeteltségben. Ez áll az élet eredetével, fejlődésével, szélsőséges körülmények közepette, illetve más bolygókon történő fennmaradásával kapcsolatos minden kérdés központjában” – hangsúlyozta közleményében Chris Ballentine, a Manchesteri Egyetem munkatársa, aki maga is részt vett a kutatásban.
A mostani felfedezés előtt is találtak ilyen régi víznyomokat, de azok sziklába szorult kis buborékok voltak, amelyek alkalmatlanok voltak bármilyen élet befogadására. A kanadai bányában talált víz ezzel szemben egy fúrt lyukon keresztül áramlik, percenként két literes vízhozammal. Tulajdonságai hasonlók egy dél-afrikai bányában 2,8 kilométer mélyen talált, bár ennél jóval fiatalabb vízéhez, amelyben mikrobák élnek.
„Kanadai kollégáink most próbálják meghatározni, hogy a vízben van-e az életnek valamilyen formája. Abban azonban máris bizonyosak vagyunk, hogy felfedeztük, hogyan tudnak a bolygók létrehozni és évmilliárdokon át megőrizni a mikrobák életéhez megfelelő környezetet” – magyarázta Greg Holland, a Lancasteri Egyetem tanára, a részben a brit kormány finanszírozta kutatás vezetője.
„Ha ilyen ősi folyadékok ilyen hidrogén- és metánkoncentrációval évmilliárdok alatt fennmaradhatott mélyen a földkéreg alatt, lehet, hogy hasonló környezetek a Mars felszíne alatt is fennmaradtak” – vélik tanulmány szerzői, akik szerint az eredmények miatt alaposan át kell gondolni, hogy a további Mars-missziók során hová is küldjék a szondákat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
