Mellettünk robbant fel egy piszkosbomba

Piszkosbomba robbant egy stadionban, a helyszínre érkező katasztrófavédelmi szerveknek pedig csúcstechnológiás hordozható eszközökkel kellett a lehető leghamarabb osztályozni a sérültek állapotát. Ezúttal mindez csak szimuláció volt egy gyakorlat keretein belül, de ha az Európai Unió elfogadja az öt ország hét kutatólaborjának részvételével fejlesztett eszközcsomagot, akkor néhány éven belül már valóban feláll az a kutatókból és katasztrófavédelmi szakemberekből álló csoport, ami egy hasonló esetén a helyszínre sietve a mostaninál jóval gyorsabban és hatékonyabban kezelheti a helyzetet. A gyakorlatot az Országos Atomenergia Hivatal szervezte meg, valamint a rendszerrel szemben támasztott követelmények meghatározásában is részt vett.

Füst és lábdob

A KFKI csillebérci telephelye melletti sportpályán megrendezett bemutatón a piszkosbombát, vagyis sugárzó anyagot és robbanószert tartalmazó, de nem nukleáris láncreakción alapuló robbanószerkezetet a hangszórókból leadott hangeffektek és néhány füstgránát helyettesítette. Az áldozatok szerepét fiatal lányok és fiúk töltötték be, akik a robbanás után jajveszékelve zuhantak a földre.

A gyakorlat során a zónákra bontott területen azt próbálták ki és mutatták be, hogy működhet együtt az az eszköz- és alkalmazáscsomag, aminek kifejlesztésében a német, spanyol, francia és ír kutatók mellett a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának szakemberei is részt vettek.

Vörös zóna, sárga zóna, kék zóna

A gyakorlaton a vörös zónában tesztelték azokat az eszközöket, amelyek a radioaktív anyag jelenlétének kimutatására, a szennyezett terület kiterjedésének gyors feltérképezésére szolgálnak (intelligens dózismérők, gamma-kamera, gamma-spektrométer, környezeti paramétereket mérő eszközök). Ezek a technológiák akár egy valós robbantás utáni sűrű füstben is jól alkalmazhatók, bár ez ma igazán nem volt kérdés, a tájékoztató táblákat feldöntögető szél egy perc alatt elfújta az amúgy látványos kék és zöld füstöt. Az első szakaszban az a legfontosabb feladat, hogy a sérülteket minél hamarabb kihozzák a robbanás közeléből, vagyis a leginkább sugárveszélyes területről. A helyszínre érkező egységek emellett lehetőség szerint gyors méréseket is végeznek, hogy minél hamarabb megtalálják a sugárzásnak kitett embereket.

A sárga zóna volt az a terület, ahol azokat a sérülteket szűrték ki, akik nem csak a robbanásban sebesültek meg, de sugárszennyezést is elszenvedhettek. Az erre a célra felállított hordozható sugárkapu, szennyezettségmérő, illetve az elszenvedett sugárdózis helyszíni, gyors becslésére alkalmas, szőr-, vér- és vizeletmintákat elemző készülék is része a csomagnak. Mint megtudtuk, a gyors elemzés megelőzheti a pánikot, hiszen hamar megállapítható a sugárzást is kapott sérültek aránya, illetve az elszenvedett sugárzás mennyiségét is meg lehet becsülni.

Az eszközök már a helyszín megközelítésekor, vagyis kiszálláskor is élesíthetők, és a rendszerbe épített érzékelők együttesen valamennyi típusú radioaktív anyag kimutatására alkalmasak. A pontos azonosítás célja, hogy az elhárításon dolgozók minél célzottabb ellenlépéseket tehessenek, ne menjen el idő felesleges óvintézkedésekkel vagy kezelésekkel.

Érdekes ötlet az a kommunikációs megoldás is, ami a kék zónát, vagyis a műveleti központot köti össze a piros és sárga zónával. A hordozható antennákból és adattovábbító eszközökből összeálló szerkezetegyüttes továbbítja az eszközcsomag többi része által mért eredményeket (a különböző mérési adatokat, kamerák képeit), hogy a központban működő elemzőszoftver a kapott információkból gyorsan és megbízhatóan támogassa a vészhelyzetben döntést hozók munkáját.

A bemutatott eszközök csak prototípusok, a sorozatgyártás előtti egyik legfontosabb lépés volt a mai bemutató, ami az ismeretterjesztés és a gyakorlatozás mellett fontos vizsga is volt egyben, a megfigyelők a kapott értékelőlapokon megjegyzéseket fűztek az egyes eszközökhöz. A projekt költségvetése nagyjából hárommillió euró, ennek kétharmadát az EU állta.