Tényleg úgy néznek ki a molekulák, ahogy az iskolában tanultuk
Kaliforniai kutatók minden eddiginél részletesebb és jobb fotót készítettek egy molekuláról, illetve annak egy kémiai reakció előtti és utáni állapotáról.
A Berkeley Egyetem vegyészei és fizikusai egy atomerő-mikroszkóppal olyan fényképet készítettek a C26H14 molekuláról, ami a hagyományos pásztázó alagútmikroszkóp képeinél is pontosabban, a kémiai kötések szintjén mutatja meg, hogy is néz ki a méternél egymilliárdszor kisebb molekula a valóságban. Éppen úgy, ahogy azt az iskolában az egyszerűsített, vonalakból álló ábrán is ábrázoltuk. Az atomerő-mikroszkóp olyan eszköz, ahol a képalkotás a felületet pásztázó tű és a felület atomjai között fellépő erő mérésén alapul.
„Napi rendszerességgel dolgozom ezekkel a molekulákkal, de hatalmas élmény volt konkrétan látni őket egy fényképen” – foglalta össze a felfedezés felett érzett örömét Felix Fischer, az eredményekről szóló tanulmány vezető szerzője. „Ez az, amire a tanáraim azt mondták, hogy sosem fogjuk látni. És most tessék, látjuk őket!”
Az atomerő-mikroszkóp (fekete-fehér, középen) felvétele összehasonlítva a pásztázó alagútmikroszkóp (felül) képével, illetve a molekulák felépítését ábrázoló, klasszikus diagrammal.
Fotó: UC Berkeley
A professzor szerint a kémiában általában csak „beledobáljuk a cuccokat egy üvegcsébe, és létrejön valami egészen más”, de magáról a folyamatról csak közvetett információkat kapunk. „Inkább olyan ez, mint egy kirakós, összegyűjtöd az elérhető információkat, hogy kizárásos alapon megalkoss egy lehetséges struktúrát” – fogalmazott.
A professzor szerint a most kidolgozott technológia segítségével mostantól láthatjuk, hogyan néz ki pontosan egy molekula. Az egyetem által kiadott közlemény szerint ez az eljárás nemcsak a kémia oktatásában segít majd nagyon sokat, de a vegyészek számára is biztosítja, hogy a kísérleteiket úgy finomhangolhassák, ahogy eddig soha.
A felfedezés olyan szempontból véletlen, hogy a grafénes nanostruktúrák viselkedését kutató szakemberek nem azért álltak neki a munkának, hogy ilyen minőségű képeket lőhessenek egy hő hatására a saját belső szerkezetét átrendező szénhidrogén-molekuláról. Fischer szerint azonban nemcsak a nanotechnológiás kutatásokban segíthet sokat az új módszer, a kőolaj- és vegyipari kutatásokban jelentős szerepet betöltő heterogén katalízis során is bőven akad alkalmazási lehetőség.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
