Régóta ismert a tény, hogy a csecsemők már a születéskor is felismerik az anyjuk hangját, de mostanáig nem tudták megállapítani, hogy ezért milyen részben felelősek a gének, illetve az a tény, hogy a magzat már a méhben is hallhatja az anya hangját.
A kérdés egy francia kutatócsoportot is foglalkoztatott, ezért megvizsgáltak 12 koraszülött csecsemőt, akik két-három hónappal előbb születtek a vártnál. Ebben az életkorban az agy még kevésbé fejlett, így jobban vizsgálható, hogy milyen a szerv természetes felépítése. Több tanulmány is igazolja, hogy az előrehaladottabb életkorban az agy felépítése a tanulás által is fejlődik, de a korai stádiumban még az eredeti állapota is megfigyelhető.
A tanulmányban a kutatók optikai képalkotó eszközöket helyeztek a babák fejére, hogy invazív módszerek nélkül vizsgálhassák a csecsemők agyi aktivitását. Az eszközök infravörös fényt bocsátottak ki, ami a csecsemők vékony koponyáján is áthaladhat. A babáknak egyszerűbb női és férfi hangokat játszottak le. Az optikai képalkotó berendezés azt mutatta, hogy a babák agya nemcsak azt tudja elkülöníteni, hogy nő vagy férfi szólt hozzájuk, hanem az egyszerűbb szótagokat is meg tudják különböztetni.
A tanulmány egyik szerzője, Fabrice Wallois szerint meglepő, hogy a csecsemők agyában ugyanaz a hangfelismerő képesség mutatkozik meg, mint a felnőttekében. Az eredmények arra utalnak, hogy a beszélt nyelv feldolgozásához szükséges agyi idegpályák kapcsolódása már az agy fejlődésének igen korai szakaszában kialakul. Ez alátámasztja azt a feltételezést, amely szerint az emberi agy magától értelmezheti a beszéd bizonyos aspektusait, vagyis annak megértése nem csak tanulás útján elsajátítható képesség.