![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Visszafagyott az Északi-sark
Múlt csütörtökön írtunk róla, hogy az Északi-sark egyik, amúgy jéggel borított területét villámgyorsan ellepte a víz. A videofelvételek alapján az olvadás július közepén kezdődött, amikor az átlagosnál melegebb volt; így fordulhatott elő, hogy olvadékvíz-tavak alakultak ki a jég felszínén.
![800px-Noaa3-2006-0602-1206](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/459/4594/45947/4594726_7c598b9181725ba8e7575220ed195196_wm.jpg)
Úgy tűnik, mostanra normalizálódott a helyzet: az édesvízű, több mint fél méter mély tavak eltűntek, a helyüket mindenhol jég borítja. Bár a korábbi olvadás riasztónak tűnhetett – sokan a globális felmelegedés katasztrofális következményének tekintették –, az Északi-sark Környezetvédelmi Központjának munkatársai szerint ez csak a normális nyári olvadás része. Axel Schweiger, a Washington Egyetem sarkkutatási szakértője szerint a tavak kialakulása és eltűnése természetes, évente ismétlődő ciklus a sarkvidéken.
A kutatók ugyanakkor tanulmányozni kezdték a sarkvidéki jég olvadását, hogy megérthessék, milyen mértékben hat a kontinens éghajlatára a globális felmelegedés. Schweiger elmondta, hogy a tavak mostani kialakulásáról is a felmelegedés tehet, de azt is fontos megvizsgálni, hogy a tavak mekkorák, hány van belőlük, és milyen ciklusok szerint alakulnak ki, illetve tűnnek el. Az Északi-sark felszíni jege például már a szokottnál korábban olvadni kezdett, és az olvadékvízből álló tavak is hamarabb alakultak ki. Ezt azonban más tényezők, például a hótakaró és a jég vastagsága is befolyásolhatják. Schweiger szerint ez is bizonyítja, hogy a téma képlékeny, így alaposabb vizsgálatot igényel.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)