Megjöttek a szőlővadász seregélyek
A szüret közeledtével a Balaton északi partján, Badacsony körzetében már feltűntek a seregélyek. A hatalmas, több ezres csapatokban vándorló madarak az őszi vonulás idején komoly pusztítást végezhetnek a szőlőben. A seregélyek ugyan nem sok gyümölcsöt esznek – sőt, kevesebbet, mint a rigók –, de mivel a csúcsidőszakban akár 6-8 millió madár is lehet Magyarországon, az állatok évente több ezer mázsa szőlőt és más gyümölcsöt is felfalhatnak.
A szőlősgazdákat a madarak vonulása mindig rosszul érinti az okozott kár miatt. Pedig a seregély összességében hasznos madár; a táplálékának 73 százalékát kártevő rovarok teszik ki, és csak 5 százalékban esznek gyümölcsöt. Korai feljegyzések szerint régen még a kanárinál is népszerűbb házikedvencek voltak.
Seregélyek Badacsony felett
Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK Légi felvétel
A seregélyek intelligens állatok, ezért nehéz ellenük védekezni is. Kifigyelhetik a szőlősgazda mozgását, és meg is téveszthetik: leszállást színlelnek, és mire a gazda odarohan, átröppennek a szőlő egy olyan részére, amit nem tud elég hamar elérni. Az állatokat jelzőpisztollyal is szokták riogatni, de ez a kezdetben hatásos taktika egész napos odafigyelést igényel, és később a visszájára is fordulhat. A madarak egy idő után ugyanis megszokják, hogy a durrogás nem jelent közvetlen veszélyt, sőt akár arra is rájöhetnek, hogy ahol durrogás van, ott táplálékot is találnak.
Így védekeznek a badacsonyi gazdák a madarak ellen
Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK Légi felvétel
Ahogy a légi felvételeken is látszik, a badacsonyi térségben a kisebb kertészetek Raschel-hálókkal védekeznek a madarak pusztítása ellen. Ezzel megóvható a gyümölcs, mivel a madarak a háló miatt nem férhetnek hozzá. Ezt a drága védekezési módszert viszont inkább a kisebb szőlőkben lehet gazdaságosan alkalmazni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
