Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!42 javaslat érkezett a NASA Ames Kutatóközpontja által közzétett, a Kepler lehetséges felhasználási módjait kereső felhívásra. Nyáron a NASA, illetve a Keplert építő Ball Aerospace munkatársai megpróbálták újra mozgásra bírni a meghibásodott lendkerekeket, de a tesztek azt mutatták, hogy a Kepler már nem térhet vissza az eredeti tudományos üzemmódjába. Ezért augusztus elején a NASA Ames Kutatóközpont felhívást tett közzé, és javaslatokat várt a két lendkerékkel és csökkent fotometriai pontossággal elvégezhető tudományos programokra.
Az ötletek között vannak technikai jellegű javaslatok és megfigyelési programok is. Mivel a Kepler elsősorban exobolygó-kereső űrtávcső, több javaslat ennek a projektnek a folytatását célozta. Egy másik lehetőség a jel/zaj arány növelése jól megválasztott célpontokkal: halvány csillagok, vörös, barna vagy épp fehér törpék körül keringő, kisméretű bolygók kellően mély fedést produkálhatnak, és sokat is, mert a lakhatósági zónák is közelebb húzódnak.
A Kepler 2009-ben az AStrotech hangárában
Fotó: AFP
Többen javasolták a csillagok vizsgálatát is. Közeli, ritkább nyílthalmazok megfigyelésére ideális lenne a Kepler: a sok, különböző korú halmazt egymás után megfigyelve a csillagfejlődésbe is betekintést nyerhetnénk. Az űrtávcső a Naprendszerben is számos célpontot találhatna. Egyedi objektumokat is javasolnak, mint a Rosetta űrszonda által jövőre meglátogatandó 67P/Churyumov-Gerasimenko üstököst, vagy a Neptunuszt, amiben a csillagokhoz hasonló oszcillációk gerjesztődhetnek, és az óriásbolygó belső szerkezetét lehetne vele jobban megismerni.
A Kepler a Földhöz közeli kisbolygókat is kereshetne. Mivel már lassan fél csillagászati egységre jár a Földtől, egyedi nézőpontja miatt a Föld és a Nap felé eső térrészt is belátná egészen a Vénusz pályájáig, így a Földről megfigyelhetetlen égitesteket is felfedezhetne, illetve követhetne. Egy másik elképzelés szerint egy nagy teljesítményű lézerrel világítana az űrtávcső elé, és a közeli, apró kisbolygókról visszaverődő lézerfény jeleit kereshetné.
Magyar javaslatok
A 42 javaslatból kettőt jegyeznek magyar kutatók; ezek Szabó Róberttől, illetve Molnár Lászlótól, az MTA CSFK munkatársaitól származnak. Az egyik javaslat az eredeti Kepler-terület továbbészlelése melletti érveket gyűjtötte össze, elsősorban a változócsillagok és fedési csillagrendszerek szempontjából; sok objektum-típus profitálna néhány évvel hosszabb adatsorokból.
A Naprendszer tiltott tartományai a Földről (kék) és a Keplerről (piros) nézve. Az űrtávcső annyira távol jár már, hogy belát a Földtől a Nap felé, a Vénusz pályájáig húzódó tartományba is.
Fotó: Csillagaszat.hu
A másik javaslat is változócsillagokra alapoz, de az délnek fordítaná a távcsövet, a Nagy Magellán-Felhő mellé, a déli ekliptikai pólus felé. Ez az égterület igen izgalmasnak bizonyulhat a következő évtizedekben: már most is figyeli a földfelszínről az OGLE projekt, és az ekliptikai pólus környéke az a terület, amit a közeljövő űrtávcsövei (mint a Gaia vagy a TESS) bármikor, folyamatosan elérhetnek.
Bár a Kepler elsősorban a több ezernyi magellán-felhőbeli változócsillag megfigyelésére koncentrálna, a program egyben a TESS előfutára is lenne. De a földi mérésekkel is szoros lenne az együttműködés: mind az OGLE, mind a huszas években megépülő LSST óriástávcső vezetői támogatják ezt a javaslatot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
