További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
A magyar lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányos – ez a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által elvégzett első, országos, reprezentatív D-vitamin-szintmérő kutatás legfontosabb megállapítása, amelyet szeptember 21-én, szombaton hoztak nyilvánosságra a D-vitamin konszenzus elnevezésű szakmai konferencián. A 95 százalékos arány sokkal rosszabb a korábbi, 60 százalékos becslésnél, így az orvosok szerint még sürgetőbb a problémára felhívni a figyelmet.
Tízből kilenc magyar szenved D-vitamin-hiányban a tél végén – ez a fő megállapítása a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által idén áprilisban, a felnőtt lakosság körében elvégzett – nem, életkor és lakóhely szerint is – reprezentatív D-vitamin-szintmérő kutatásnak, amelyet e hét szombaton hoztak nyilvánosságra a D-vitamin konszenzus szakmai konferencián. Az adat a szakértőket is meglepte, hiszen korábban is eleve magasra, ám csupán 60 százalékra tették a D-vitamin-hiányban szenvedők arányát. Vagyis a D-vitamin-hiány jóval súlyosabb probléma annál, mint ahogy azt korábban az orvosok is vélték.
Takács István, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának docense, a kutatás irányítója elmondta, a D-vitamin-szintre vonatkozó országos, reprezentatív felmérést tél végén se Magyarországon, se külföldön nem végeztek még korábban. A magyar kutatás tehát világviszonylatban is az első.
A vizsgálatokból kiderült, hogy a kora tavaszi hónapokban a magyar felnőtt lakosság átlagos D-vitamin-szintje 16 ng/ml, ami körülbelül a fele a normál értéknek. A szakember szerint az adatok aláhúzzák a D-vitamin konszenzusban résztvevő 15 orvosszakmai szervezet ajánlását, amely szerint a D-vitamin pótlására feltétlenül szükség van az őszi-téli hónapokban. Az utóbbi két év örvendetes fejleménye, hogy többszörösére nőtt azoknak az aránya, akik az őszi téli hónapokban D-vitamint szednek. Ám láthatóan még ez is kevés a hiány megelőzéséhez.
Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10-15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D-vitamin-szint eléréséhez. A magas faktorszámú naptejek miatt, továbbá azért, mert sokan még nyáron sem tartózkodnak eleget a szabadban, a D-vitamin-hiány az év bármely időszakában elfordulhat.
A pótlásra ugyanakkor októbertől már mindenképpen szükség van. A nyáron képzett tartalékok ugyanis ekkorra már kimerülnek. A nyáron eltárolt napfény vitamin készleteinket körülbelül 6 hét alatt feléljük, így az őszi-téli hónapokra, akár már október vagy november végére az emberek D-vitamin szintje vészesen alacsonyra süllyedhet, ami komoly egészségügyi kockázatokkal jár.
Maga a D-vitamin ugyanis egy létfontosságú hormon előanyaga, mely fontos szerepet játszik az egészséges sejtfejlődésben. Hiánya szív- és érrendszeri betegségeket, csontritkulást, az immunrendszer legyengülését, cukorbetegséget okozhat, de akár tumoros, illetve vérképzőszervi betegség kockázatát is fokozhatja.
A sejtfejlődésben játszott szerepe miatt a megfelelő D-vitamin-szint fenntartása különösen fontos a kisgyermekeknél, akik az elkerülhetetlenül használt erős naptejek miatt nyáron sem jutnak természetes úton elegendő D-vitaminhoz, télen pedig jellemzően a szükségesnél jóval kevesebb D-vitamin-dús táplálékot – ételt, italt – fogyasztanak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
