![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
További Tudomány cikkek
-
Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
A most a mozikba kerülő, Gravitáció című film történetének alapja, hogy két űrhajós űrsétára indul, de aztán egy baleset miatt elszakadnak az űrjármű közelségének biztonságától. Bár a valóságában még nem történt ilyen esemény (persze szerszámos táskák meglógnak néha), ha kicsit megkapargatjuk a NASA ilyen esetekre kidolgozott eljárásait, kiderül, hogy nem épp ez a legkönnyebben megoldható probléma odafent.
![Egy jelenet a Gravity c. filmből](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/489/4893/48934/4893496_ea6c34f44234cc2be672e0b82fac03ab_wm.jpg)
Az angol rövidítéssel EVA-nak (Extra-vehicular activity) nevezett űrséta mára rutinműveletté egyszerűsödött, ami alatt még akkor sem esik kétségbe senki, ha a szkafander hűtőrendszerének vize nekiáll megfojtani az űrhajóst. Bár lenne lehetőség szabad űrsétára is, az előírás megköveteli az űrhajósoktól, hogy a kinti munkák alatt folyamatosan rögzítsék magukat egy kampórendszer segítségével.
A köldökzsinórnak is nevezett heveder használata a sziklamászásban is alkalmazott módszerre hasonlít: több heveder is van, az egyik folyamatosan csatlakozik az űrállomás, a robotkar vagy az épp javított jármű speciálisan erre a célra kialakított pontjaihoz, így mozgás és átcsatolás közben sem maradhatnak le.
Abban a valószínűtlen esetben, ha a rögzítés leold, a mikrogravitációban dolgozó űrhajós az őt utoljára érő erőhatásnak megfelelően távolodni kezd a járműtől. A mikrogravitáció nem hasonlítható össze az ejtőernyős ugrással, ahol a pörgést valamennyire szabályozni lehet a végtagok mozgatásával; aki az űrben pörögni kezd, az szerencsétlen esetben egész addig pörögni is fog, amíg vissza nem ér a Föld légkörébe, ahol a hatalmas súrlódás miatt elég.
A NASA ennek megakadályozására fejlesztette ki a SAFER nevű, hátizsák méretű vészhajtóművet, ami egyrészt automatikusan kihozza a dugóhúzóból az űrhajóst, másrészt másfél kilónyi hajtóanyag van benne, ami talán elég a szkafander biztonságba navigálásához. Köldökzsinór nélküli űrsétára igazából háromszor került sor, még 1984-ben. Mindhárom esetben a SAFER-t, illetve annak elődjét, az emberes manőverező egységet (MMA) tesztelték.
Ugyanakkor ha a SAFER kifogy, illetve ha megsérül a beszállásra használt légzsilip, nincs az a protokoll, ami megmentheti meg az űrhajóst: a NASA erre az esetre egyetlen vészmegoldást sem dolgozott ki. Az sem segít, ha a test biztonságos pályára áll, az amerikai űrsiklók nyugdíjazása óta egyetlen könnyen bevethető jármű sincs, amit a megmentésére lehetne küldeni. Nem mintha a szkafander palackjaiban 7,5 órára elég levegő amúgy lehetővé tenné ezt. Viszont legalább romantikus halál várna szegény űrhajósra: az egyliternyi víztartalékát kortyolgatva ötször nézhetné meg, ahogy a Föld mögött felkel és lenyugszik a Nap.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)