A kvantumkarmától Buddha is besokallna
További Tudomány cikkek
- Történelmet írt a NASA, közelebb jutott a Naphoz, mint korábban bárki
- Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett
- Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
- Az időszakos böjtbe belekopaszodhatunk
A kvantumelmélet alapelve, hogy a világ végtelen számú véletlenszerű esemény láncolata. A buddhizmus tanításai szerint viszont semmi nem történik ok nélkül, és a világegyetem gyakorlatilag egy nagy végtelen karmikus ciklus. Összebékíteni ezt a két nézetet körülbelül akkora kihívás, mintha a Higgs-bozont próbálnánk egy csapat óvodásnak elmagyarázni. Most tudósok, fordítók és buddhista szerzetesek egy csoportja vállalkozott erre az atlantai Emory egyetemen - írja a New York Times.
A héten maga a dalai láma, a tibeti szerzetesek spirituális vezetője is az Emoryra látogatott. A 78 éves vallási vezető, aki egyébként minden napot egy négy órás meditációval indít, közel hét éve dolgozik azon, hogy választ találjon olyan kérdésekre, mint a meditatív elme működése és a laboratóriumi kutatások összegegyeztethetősége.
Az Emory-Tibet Együttműködés arra keres választ, hogy hogyan lehet tudományos módon kvantifikálni a meditáció hatásait. A dalai láma szívügye egy ennél kevésbé egzakt, de annál hatalmasabb feldolgozandó anyag, amit ő úgy hív, hogy belső világ. “A modern tudomány elég fejlett ahhoz, hogy rendkívül jól leírja a materiális világot. De ez a külső világ csak a belső világgal együtt lehet teljes” - mondja.
Az Emory 700 ezer dollárt (körülbelül 160 millió forintot) fordít évente a szerzetesek taníttatására, akik aztán visszatérnek Indiába, hogy a száműzött tibeti szerzeteseknek tartsanak tudományos képzést. Az Emory professzorai pedig Dharamsalában tanítanak vendégelőadóként, és kétnyelvű, angol-tibeti anyagokat állítanak össze. Az idáig vezető út nem volt egyszerű. A szerzetesek csak tavaly fogadták el, hogy a tudományos képzés az oktatásuk kötelező részévé váljon. Ilyen 600 éve nem történt.
Múlandóság és fosszíliák
A legnagyobb nehézségek a legalapvetőbb nyelvi szinteken jöttek elő. A kutatóknak olyan problémákra kellett választ találniuk, mint hogy hogyan alkothatunk szavakat olyan kifejezésekre, amelyek nem léteznek a tibeti nyelvben, mint például a fotoszintézis vagy klón. Hogyan nevezzünk el molekulákat vagy kémiai összetevőket? És mi van azokkal a szavakkal, amelyeknek többszintű jelentésük van a tibeti nyelvben? A kutatók idáig közel 2500 új tudományos kifejezést hoztak létre
A tanulási folyamat is kétoldalú: a szerzetesek részecskék bomlásának vizsgálatával értelmezték újra a múlandóság fogalmát, az Emory egy diákja pedig azt boncolgatta kutatásában, hogy hogyan reagálna a kardiovaszkuláris rendszere, ha valakitől megtudná, hogy Tibet felszabadult. A nyugati kutatóknak olyan új szempontok alapján kellett felülvizsgálniuk munkásságukat, mint a tudatosság eredete.
Alexander Escobar, az Emory egyik professzora Indiában tanít biológiát. “A szerzeteseket például az érdekelte, miért vagyok olyan biztos benne, hogy valaha tengervíz borította a Himaláját” - mondta. A válasz egyébként: az itt talált fosszíliák miatt.
Az együttműködésnek vannak ennél kézzelfoghatóbb eredményei is: például egy olyan kognitív alapú részvétképzés, ami meditációval erősíti az empátiát. Egy szexuálisan bántalmazott gyerekekkel foglalkozó szociális munkás, Linda Hutton pedig meditációs és a légzési gyakorlatokkal is segíti a traumák feldolgozását.