Jónás, Renátó
5 °C
18 °C

Berepülünk a Mars légkörébe

2013.11.01. 23:34
A Maven űrszonda végre választ adhat a kínzó kérdésre: már tudjuk, hogy volt víz a Marson, valami légkör és talán élet is, de hová tűnt mindez? Most először vizsgáljuk majd kifejezetten a légkört, a szonda a belsejében hasít majd, néha pedig egészen mélyre ereszkedik. Az egész küldetés majdnem meghiúsult, de végül egy régi törvényre hivatkozva sikerült megmenteni. Magyar haiku is utazik vele a bolygóhoz.

November közepén lövi fel a NASA a Mars Atmosphere and Volatile Evolution (MAVEN) űrszondát, amely a bolygó körül keringve vizsgálja annak légkörét. A tudósok szerint az egykori légkör eltűnése lehet az oka annak, hogy a Mars jéghideg és sivár sivataggá változott, noha egykor akár mikrobális élet is lehetett rajta. A MAVEN az első űreszköz, amely kifejezetten a Mars légkörét vizsgálja.

Az egészből majdnem nem lett semmi: az Amerikai Egyesült Államok kormányának leállása idején az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA is leállt, márpedig egy ekkora művelet előkészítést igényel, a novemberi start pedig fenyegetően közeli. Szerencsére elég hamar kiderült, hogy az 1870-es Antideficiency Act értelmében az induló Mars-küldetés mentesül a leállás alól: a Maven kommunikációs csatorna is lesz egyben, amely létfontosságú a Curiosity és az Opportunity további biztonságos működéséhez. Az indítás csúszása esetén ráadásul több üzemanyag kellett volna.

Korábbi vizsgálatokból kiderült, hogy a Mars légköre és klímája valamilyen kozmikus katasztrófa miatt megváltozott, és ma már bizonyítékunk van arra is, hogy régebben folyékony víz volt a felszínen. A tudósok azt szeretnék tudni, hogy mi történt az Atlanti-óceán méretű vízzel, és hová tűnt a bolygó vastag légköre. A Maven a felső légkör természetét vizsgálja majd, pontosabban azt nézi, hogy a Nap aktivitása mennyiben járul hozzá az atmoszféra, gázok elvesztéséhez.

A napenergiával működő MAVEN-t a Lockheed Martin építette 438 millió dollárból (85 milliárd forint). Erős (nagy nyereségű) antennával szerelték fel, hetente kétszer lehet majd kommunikálni a szondával. Az űreszköz 11,4 méter magas, teljes felszereléssel 2550 kilogrammos, és amikor a Mars legmesszebb van a Naptól, 1135 watt energiát tud majd előállítani.

Fel-le megy

A Maven november 18-a körül lövik majd föl a Cape Canaveral űrbázisról, és a tervek szerint 2014. szeptember 22-én éri el a Marsot. Az indítási ablak húsznapos, tehát ha valamiért nem tudják elindítani az első tervezett időpontban, ennyi ideig halogathatják az indítást úgy, hogy a szonda megfelelően érkezzen a bolygóhoz.

A tíz hónapig tartó utazás végén a MAVEN bolygó körüli pályára áll, és öt hét alatt eléri azt a pozíciót, ahonnan elkezdhetők a megfigyelések. Innentől a küldetést egyévesre tervezik, ennyi kell a tudományos vizsgálatok lebonyolításához. A missziót a Goddard Space Flight Centerből irányítják.

A MAVEN elliptikus pályára áll, és néha majd a légkör felső rétegein halad keresztül, hogy mintát tudjon venni gázokból, ionos összetevőkből. Keringésének legmagasabb pontja 6000 kilométer lesz, innen elkészíti majd a teljes bolygó ultraibolya-térképét. A különböző magasságú mérésekből elvileg jobban megérthetjük a légkör felső rétegének tulajdonságait.

Az űreszköz magasságát a küldetés alatt ötször nagyon mélyre csökkentik: minden alkalommal 125 kilométerre megközelíti a felszínt, és a légkör alján is elvégzi méréseit, hogy teljes képet kapjunk. Elvileg kiderül, hogy miért veszett el a bolygó légköre.

Mennek az indiaiak is

Az indiai Mars Orbitális Misszió keretében az ázsiai ország először küld bolygóközi küldetésre űrszondát. Az űreszköz november 5-én indul a szriharikotai Szatish Dhavan űrközpontból, és ugyanúgy bolygó körüli pályára áll majd, mint a Maven.

Műszerek tömkelege

A szonda több műszeregyüttest szállít. A University of California, University of Colorado és a NASA által kifejlesztett Particles and Fields Package (PFP) hat műszere a napszelet és a bolygó ionoszféráját vizsgálja.

A csomagban ezek a műszerek vannak:

  • Solar Energetic Particle (SEP) - napenergiarészecske-mérő
  • Solar Wind Ion Analyzer (SWIA) - napszélion-elemző
  • Solar Wind Electron Analyzer (SWEA) - napszélelektron-elemző
  • Supra Thermal and Thermal Ion Composition (STATIC) - szupratermikus (nagy energiájú) részecskeelemző
  • Langmuir Probe and Waves (LPW) - A Langimur-próba az elektronok vizsgálatára való
  • Magnetometer (MAG) - magnetométerrel a mágnesességet vizsgálhatjuk

A Remote Sensing Package a University of Colorado műhelyében készült el, ez a felső légkör és az ionoszféra átfogó vizsgálatát végzi el. A Neutral Gas and Ion Mass Spectrometer (NGIMS) a NASA műve, a légkör összetételét, izotópokat és ionokat vizsgál.

A műszerek mérései érdekes eredményt hozhatnak. A Curiosity küldetéséből kiderült, hogy csak nyomokban van metán a bolygón, amely a Földön szorosan kötődik az élethez. Ez meglepte a kutatókat, mert legalább kétszáz évig tart, míg a gáz lebomlik a Marson.

Magyar haiku megy a Marsra

Az űrszonda nemcsak műszereket visz magával: augusztusban lezárult a NASA májusban kiírt verspályázata, amiben arra kérték a világ lelkes amatőr költőit, hogy a japán haikuk szabályait követve írjanak verset a Marsról

A legjobbakat dvd-re írva magával viszi a Maven. A haiku a japán költészet jellegzetes versformája, három sorból áll, amelyek szigorúan 5, 7 és 5 szótagosak. Más formai megkötés nincs, rímelnie sem kell a soroknak, nem is szoktak. A pályázatra több mint 12 ezer mű érkezett, közöttük egyetlen magyar, Redenczki Fanni verse, amely az Index-olvasók segítségével bekerült a legjobb három közé. 

Mars, your secret is

unknown for humanity

we want to know you.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?