30 ezer négyzetméter jövő 9,5 milliárdból

Pénteken Orbán Viktor miniszterelnök és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke átadta az MTA új, 9,5 milliárd forintból épült, 30 ezer négyzetméteres épületét, a Természettudományi Kutatóközpontot. Több mint 500 kutató dolgozik majd itt.

Öt kutatóintézet költözik ide: az Anyag és Környezetkémiai Intézet, az Enzimológiai Intézet, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, a Molekuláris Farmakológiai Intézet és a Szerves Kémiai Intézet. Az épületben az irodaszobák mellett 250 laboratórium és 156 vegyi fülke kapott helyet. A kutatóintézetek különböző szintekre kerülnek, ennek megfelelően mindegyiken más-más színűek a csempék.

Egyelőre virtuálisan költöztek be, lézershow-val, amelyet Orbán és Pálinkás közös gombnyomása indított el: egyenként kivetítették az intézetek neveit, amik átkúsztak a falon, majd összegabalyodtak, és egy másik falon rövidítésként megjelentek. 

A kutatóintézetben összesen 52 csoport indul, ebből 11 részt vesz a fiatal kutatók hazatérését célzó Lendület programban is, amelyet Pálinkás József indított 2009-ben. Pálinkás szerint az volt a célja, hogy a hazatérés ne megalkuvás, hanem a legjobb lehetőség legyen, és ez teljesül is például ezzel a kutatóközponttal.

Orbán Viktor elmondta, hogy a 9,5 milliárdos támogatást 2009-ben költségvetési trükként, hitelre kapta az MTA, ezt a kormány később vissza nem térítendő támogatássá alakította. A miniszterelnök szerint a tudományba fektetett pénzeknek is köszönhető, hogy az ország friss GDP-adatai ennyire jók.

Torzóból lett

Az épület az Infóparktól és a BME-től nem messze épült, egy korábbi, félbehagyott beruházás torzójának áttervezésével és befejezésével. Az MTA 2010-ben vásárolta meg az ingatlant a BME-től, eredetileg irodaházat szántak ide. Az épületet másfél évig tervezték, az építés 2012. március 6-án indult Pálinkás Gábor főépítész felügyeletével. Volt olyan, amikor egyszerre 450-en dolgoztak a terven. Az építkezés húsz hónapig tartott.

Az sem véletlen, hogy kifejezetten az egyetemek közelében kerestek helyet: az akadémia elnöke szerint csak így, az egyetemekkel együtt majdnem ezerfős, koncentrált kutatói bázissal vehető fel a verseny nemzetközi szinten. Ezért a megnyitó után az MTA közös megállapodást írt alá az ELTE-vel és a BME-vel. 

Nincs lámpakapcsoló

Az épület különlegessége, hogy „A” energiabesorolást kapott, ennél már csak a passzívházak hatékonyabbak. Ezt több dologgal érték el: a betonházat 12 ezer speciális, időjárásnak és és savnak is ellenálló kerámialap burkolja. Az energiát részben napkollektorokból nyerik: ez elég az épület melegvíz-szükségletének húsz százalékára. Gyűjtik az esővizet is, ezzel locsolják az épület körüli parkot.

A ház fűtése, hűtése és árnyékolása intelligens, magától alkalmazkodik a környezeti viszonyokhoz, de az egyes szobákból és akár egy laptopról is vezérelhető. Több helyiségbe egyszerűen nem szereltek villanykapcsolót, így még véletlenül sem lehet égve hagyni a lámpát. Ezekben a szobákban a testhőt érzékelő rendszer kapcsolja fel a világítást, ha valaki belép.

Hiperbiztonságos laborok

A kémiai és biológiai kutatólaborokat nagyon biztonságosra tervezték. A kémiai laborokban például több vegyi kamra van, ezekben biztonságos a kísérletezés: a kutatók lezárhatják a kamrákat, ilyenkor folyamatos az elszívás, ezért bármilyen anyag keletkezik, az nem marad a helyiségben. Amikor kinyitják a kamrát, sokszorosára gyorsul a szívás, így semmi nem kerülhet ki a kamrából.

A laborok biztonsági zuhanyt is kaptak: ha egy kutató véletlenül leönti magát mondjuk savval, egy kar megrántásával pillanattok alatt lezuhanyozhat, hígíthatja, ami a ruhájára, bőrére ment. Ugyanezért van a sima csap mellett is egy szemmosó. 

Szintén egyetlen gombnyomással lehet kinyitni az ajtót és menekülni, ha valamiért kellene: belülről nem kell biztonsági kártyával vagy kulccsal szórakozni. A bejáratok mellett vörös vészkapcsolóval le lehet állítani az áramot is az adott laborban, ha bármi probléma lenne.