![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
További Tudomány cikkek
-
Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
A hivatalos halfogási adatok hatszorosát foghatják ki azokkal az illegálisan kihelyezett hálókkal a Perzsa-öböl környékén élők, amiket a Google Earth segítségével fedeztek fel a Brit-Kolumbiai Egyetem kutatói.
![F1.large](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/519/5193/51938/5193894_191a916e1da1f4176e55c3aaae4da9b8_wm.jpg)
A 2005-ös műholdfelvételek alapján az egyetem szakértői 1900 darab, fixen telepített hálót találtak az öböl partjainál, ezekkel nagyjából 31 ezer tonna halat foghattak ki. Az ENSZ adataiban, amit a területet felügyelő hét ország jelentéseiből állítottak össze, ez a szám mindössze 5260 tonna. A kutatók egy most megjelent tanulmányban hívták fel a figyelmet lényeges különbségre.
A műholdfelvételeken látszik, hogy környéken élők a több ezer éves módszerek segítségével halásznak most is. A felépített, akár százméteres csapdarendszerek a vízszint árapály-jelenségből fakadó természetes változását használják ki, a magasabb vízálláskor a csapdába úszó halak egyszerűen nem tudnak visszaúszni, mikor a víz levonul. A rekesztő halászat az egyik legősibb halászati módszer, szinte minden civilizációban használták. „Most először vagyunk képesek megbecsülni azt, mekkora mennyiségű halat fognak ki így napjainkban” – mondta Dalal Al-Abdulrazzak, az egyetem halászati központjának „A minket körülvevő tenger” elnevezésű programjának Phd-hallgatója.
A tanulmány szerint a modern távérzékelési technológiák, mint például a most is használt műholdfelvételek az illegális halászat visszaszorítására is alkalmasak lennének. „A kutatás során rendszeresen láttuk, hogy a hivatalos halfogási adatok nem stimmelnek” – mondta Daniel Pauly, a projekt munkatársa és a tanulmány társszerzője. „A hivatalos szervek képtelenek valós adatokkal szolgálni, ezért muszáj alternatív megoldásokat keresni, ha igazából tudni akarjuk, mi történik a vizeinkben.”
A műholdképek elemzésére itthon is bőven lenne igény: a Balaton körüli nádasok állapotát, illetve a fakitermelés és -ültetés viszonyát is könnyedén, és a saját költségen végzett megfigyelésnél jóval olcsóbban lehet így elvégezni.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)