Az egyiptomi Újbirodalom előkelőinek eddig feltáratlan sírjainak kutatásába kezdtek magyar régészek Bács Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyiptológiai tanszék vezetőjének irányításával a thébai nekropolisz területén - írja az MTI.
A nekropoliszban, az ELTE koncessziós területén az egyik legjelentősebb sír Nebamun TT 65-ös számú sírja az Újbirodalomból, amelyet később a papi elithez tartozó Imiszeba alakított át saját temetkezési emlékművévé. Ennek feltárását kezdte meg 1995-ben a tanszékvezető munkatársaival.
A TT 65-ös sír környéke egy 100x80 méteres terület, amelyen öt-hat sír található, ezek nagy része Hatsepszut-kori. A magyar régészek a zóna déli részén dolgoztnak, amelyet egy korábbi ásatásokból keletkezett hatalmas meddőhányó foglal el, amikor két másik sírba botlottak.
"Miután feltártuk Penré alkirály aknasírját, attól délre kezdtünk el dolgozni, hogy megnézzük, mi van a meddőhányó alatt. Ekkor kiderült, hogy itt két korábbi sír található. Úgy tűnik, az egyiket valaki 1905-ben már megtalálta, de aztán valamiért elfelejtették, és ma plafonig tele van törmelékkel" - mondta Bács. A másik egy úgynevezett szaff-típusú temetkezési hely - a Középbirodalomban kedvelt sziklasír-típus -, amelyre az oszlopos tornácos homlokzat jellemző.
"Egy ilyen már ismert a területről, a Hatsepszut alatt magas rangú papi tisztséget betöltő Hapuszeneb sírja. Úgy tűnik, a területen a királynő udvarának előkelő tagjai temetkeztek, ezért érdekes az új szaff-sír is, amelyről most még semmit sem tudni" - mondta.
A törmelékekre is figyelni kell
Bács szerint a kitermelendő törmelékben is akadhatnak leletek, hiszen a száz évvel ezelőtti feltárások során kidobtak olyan, akkor értéktelennek tartott, törött tárgyakat, amelyek ma a régészeknek fontos bizonyítékok lehetnek: kartonázs- és múmiatöredékek, kerámiadarabok vagy a kopt-korszakból ránk maradt feliratos és tárgyi emlékek előkerülésében reménykednek.
A kutató szerint az egyiptomi belpolitikai helyzet nem nehezíti a munkájukat, nyugodt körülmények között tudnak dolgozni.