A központi televízió beszámolója szerint a felbocsátáshoz kedvezőek voltak az időjárási körülmények, nem esett az eső. Sikeres küldetése esetén ez lesz az első alkalom, hogy kínai űreszköz száll le Földön kívüli égitest felszínén - írja az MTI. Ezzel eddig csak az Egyesült Államok és a volt Szovjetunió büszkélkedhetett.
A Csang-o-3-at a Hosszú menetelés 3B típusú hordozórakétával küldték a világűrbe. A maga kategóriájában legerősebb rakéta meghosszabbított változatának átmérője több mint három méter, hossza 56,4 méter.
A Csang'o-3 azt követően, hogy a Hold körüli pályára áll, 15 kilométerrel a Hold felszíne felett hat szakaszban lelassul. A 140 kilós Jütu, vagyis a Jáde nyúl elnevezésű, hatkerekű, óránként 200 méteres sebességre képes rover a tervek szerint december közepén érinti majd meg először a Hold talaját. Ezután kezdi meg – ásványi kincsek után kutatva – a felszín összetételének a vizsgálatát. Olyan teleszkópot is telepítenek vele, amely egyszerre lesz alkalmas a Föld magnetoszférájának és a Hold felszínének figyelésére. A holdjáró várhatóan három hónapon át lesz szolgálatban. A Jáde nyúl nevet közönségszavazáson kapta a szerkezet.
A Csang'o-3 küldetése az egyszerre tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi célokat szolgáló kínai Hold-program második szakaszának része, az eddigi legbonyolultabb feladat. A harmadik szakaszban a program szerint még 2017 előtt Holdról származó mintákat gyűjtenek be és hoznak a Földre, majd 2024 körül mindezt követné a kínai űrhajós Holdra szállása. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik, a Hold nem az utolsó állomása a kínai űrkutatásnak.
Bár Kína szerint űrprogramjuk kizárólag békés célokat szolgál, az USA illetékesei utaltak arra, hogy nem hagyják szó nélkül, hogy Kína stratégiailag számottevő tapasztalatot szerezzen az űrmissziók során. Kína ugyanakkor az űrprogramot más, szegényebb országok részvételével bonyolítja, a jövőben pedig akár külföldi asztronauták is kerülhetnek a programba.