Négyszázezer éves DNS-t rekonstruáltak
További Tudomány cikkek
-
Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk - Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
Négyszázezer éve meghalt ősember DNS-ét sikerült rekonstruálni egy spanyol barlangban talált csont alapján. Az egyedülálló genetikai eljárás segítségével a távolabbi múltban követhetjük őseink nyomát.
Az eddig szekvenált legidősebb emberi genom "mindössze" 70-80 ezer éves volt: a neandervölgyi és a modern emberhez közel álló gyenyiszovai emberekhez tartozó kislányé, jelenti az MTI.
Az észak-spanyolországi atapuercai Sima de los Huesos (Csontok szakadéka) lelőhelyen talált DNS elemzése alapján kiderült, hogy ez az emberféle a délnyugat-szibériai Altaj-vidéken élt gyenyiszovai emberrel van rokonságban, nem a neandervölgyivel, amelynek pedig számos megkülönböztető jelét viselik a barlangban talált csontvázak is.
"Az eredményt azt mutatja, hogy a neandervölgyi és a mai ember bonyolult evolúción esett át. Remélem, hogy az újabb kutatások révén tisztázni lehet egyrészt a Sima de los Huesosban talált emberfélék, másrészt a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak közötti genetikai kapcsolatot" – emelte ki közleményében Juan-Luis Arsuaga, a madridi Emberi Evolúció- és Viselkedéskutató Központ igazgatója, a tanulmány egyik szerzője.
A harminc méterre a föld felszíne alatt fekvő, magas nedvességtartalmú és szinte állandó 10,6 Celsius-fok hőmérsékletű Csontok szakadéka a középső pleisztocén kor legnagyobb emberikövület-lelőhelye, a kora hozzávetőlegesen 500 000-120 000 év. Az állati csontokon túl Juan-Luis Arsuaga és csapata legalább 28 emberféle csontvázát emelte ki innen.
Ezeket az emberféléket a szakemberek korábban vagy a heidelbergi emberhez (Homo heidelbergensis), vagy a korai neandervölgyi emberhez sorolták. A kutatóknak korábban soha nem sikerült rekonstruálni a DNS-üket, amíg Matthias Meyer és csapata, a lipcsei Max Planck intézet munkatársai az ősi, erősen megrongálódott DNS-ek rekonstruálására ki nem dolgoztak egy új technológiát.
Arsuagával együttműködve a német szakértők 2010-ben kezdték el elemezni - sikerrel – az új módszerükkel a Csontok szakadékában talált több mint 300 ezer éves medvemaradványokat. Ezután fogtak neki az ott talált emberi maradványok elemzésének. A combcsontból származó kétgrammnyi por segítségével helyreállították az energia előállításában és elraktározásában szerepet játszó mitokondrium nevű sejtszervecske DNS-ét. A mitokondrium-DNS csak anyai ágon öröklődik, és nagyon hasznos egy faj evolúciójának nyomon követésében.
Ezután már csak össze kellett hasonlítani ezt az anyai DNS-t a neadervölgyiekével, a gyenyiszovai emberekével, a modern emberekével és más főemlősökével.
A Nature című brit folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint a genomban a közelmúltbeli mutációk hiánya arra enged következtetni, hogy ez az emberféle 400 ezer éve nyugszik a spanyol barlangban, és bár több közös vonása van a gyenyiszovai emberrel, az időszámítás előtt mintegy 700 ezer évvel fejlődött ki.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
