Agyagréteg miatt pusztított a Japán földrengés

A tenger alatti tektonikus lemezek között kenőanyagszerűen viselkedő vékony agyagréteg miatt volt annyira pusztító a 2011. márciusi japán földrengés – állapították meg japán kutatók. Az agyagos földréteg miatt sokkal gyorsabban mozogtak az egymásra csúszó lemezek. A tudósok szerint a vékony réteg egy és öt méter közötti vastagságot jelent, míg más, mozgásban lévő lemezek határánál ez negyvenméteres. A kutatás eredményeit a Science amerikai tudományos folyóiratban ismertették pénteken.

A 2011. március 11-i, kilences erősségű földrengésnek és az azt követő szökőárnak több mint 18 ezer halálos áldozata volt Japán északkeleti részén és a természeti katasztrófa következtében súlyosan megrongálódott fukusimai atomerőmű.

Udzsiie Kotaro, a Cukubai Egyetem professzora, a Science-ben megjelent következtetések kidolgozója maga is részt vesz a hármas szerencsétlenség után indított tudományos programban. A kutatás keretében speciális hajóról a tengerfenéktől számított 7000 méteres mélységbe fúrtak le és mintákat vettek a tektonikus lemezek találkozásánál.

A tudósok azt is felfedezték, hogy azokban az övezetekben, ahol az agyagréteg szendvics módjára szorul vízzáró kőzetrétegek közé, a nagy nyomás miatt sokkal jobban csúszik. Udzsiie professzor szerint a hosszú idő leforgása alatt vulkáni hamuból kialakult szmektitréteg (agyagos kőzet) eredetileg a felszínen volt, de a lemezekkel együtt fokozatosan a mélybe süllyedt.

Földrengéskutatók most újabb tengeralatti méréseket végeznek a Japán délnyugati részében fekvő Kii-félsziget magasságában, a Nankai-árokban, ahol a Fülöp-szigeteki lemez az eurázsiai lemezre csúszik, és ahol egy újabb pusztító földrengéstől tartanak a közeljövőben.

Udzsiie szerint ugyanakkor a Nankai-árokbeli tektonikus lemez kevésbé csúszós. „Az árok alatt viszonylag fiatal lemez található, és nem telt még el annyi idő, hogy szmektitréteg alakuljon ki" – magyarázta a professzor.

A veszély mindazonáltal valós: 2012 augusztusában a japán kormány közzétett egy lehetséges forgatókönyvet, amely szerint egy óriáscunami követte nagy erejű földrengés akár 323 ezer emberéletet is követelhet az ország csendes-óceáni partvidékén, délen és keleten. Hozzátette ugyanakkor, hogy feltételezésről van szó, amelynek célja a hatóságok, a vállalatok és a lakosság késztetése a riasztási, evakuálási, kárbecslési és a mentőrendszer korszerűsítésére.

A négy tektonikus lemez találkozásánál fekvő Japánban pusztít évente a Földön mért nagy erejű földrengések több mint 20 százaléka.